A kávéházak történetét ismerhették meg az érdeklődők a kecskeméti rendhagyó órán

A magyar kultúra napja alkalmából a kecskeméti Ifjúsági Otthon több kulturális programmal is kedveskedett a városnak, többek között egy teljesen ingyenes, de annál szórakoztatóbb rendhagyó irodalom órával, ahol Saly Noémi irodalomtörténész mutatta be az egykori kávéházakat.

Orosz Fanni Flóra

Az előadó a kávé megjelenéséről is mesélt a közönségnek

Fotó: Orosz Fanni Flóra

Az előadó kezdetben még csak a kávé megjelenéséről mesélt a vegyes korosztályú közönségnek. Megtudhattuk, hogy először 1000-ben írtak a sokak kedvencének mondható serkentő italról, bár akkor még nem a mai kávé szót használták rá. Az is tény, hogy a magyarok eleinte nem rajongtak a keserű folyadékért, ugyanis leginkább a törökök kávéztak, ez a tény pedig már a kóstolás előtt elkönyvelte az ital sorsát.

Később már igazi kiváltság volt kávézni, és egyfajta státuszszimbólumként is funkcionált, ugyanis leginkább csak a felsőbb körökhöz jutott el ez a különlegesség. Saly Noémi ezen a ponton húzott először párhuzamot: – A kávé az urak itala, ezért ha kávéházba járok, én magam is úr lehetek.

Persze az emberek nem csak emiatt jártak a kávéházakba, hanem azért is, hogy nyugodtan, csendben tudjanak dolgozni, vagy éppen ismerkedni a szakmabeliekkel, ugyanis minden foglalkozásnak megvolt a maga törzskávéháza. – A kávéházak kapcsolati rendszere annyit jelentett, mint egy hús-vér Facebook – fogalmazott az előadó.

Ahogy egyre többen érkeztek Pestre, úgy a zsúfoltság miatt egyre nagyobb szükség volt az efféle helyekre, ahol mindenki megtalálhatta a helyét és tartozhatott valahova.