A magyar mondavilágot idézi meg a kecskeméti írónő sorozata

– Hogyan született meg a színezősorozat? – kérdeztük MT Imolát, aki négy gyermek szerető édesanyja. 

– Édesapám éveken át tervezgette, hogy milyen nagypapa lesz. Elgondolta, hogy a ballószögi tanyájuk nagy diófája alatt üldögél majd unokái­val. Pipázgat, és a „világ folyásáról” mesél nekik. Jóistenről, magyarok őseiről, és még nagyon sok minden más fontos dologról, hogy megértsék, honnan jöttek, merre tartanak. Ehhez a piaci fafaragónál meseszékeket rendelt, hozzá kicsi asztalkával. Kisebb széket a kisebbeknek, nagyobbat a nagyobbaknak. Sajnos édesapám sok-sok dédelgetett terve nem válhatott valóra. A nagypapaságot, amire annyira vágyott és készült, sajnos már nem élvezhette sokáig. Mielőtt a Teremtő magához hívta, megígértem neki, nem hagyom, hogy elfelejtsék őt az unokái. Elvitte a sok-sok szeretetét magával, de a meséit legalább – így általam – mégis elmondhatja a gyerekeknek.

– Hány unokáját ismerhette meg? 

– Nagyon boldog volt, amikor megszületett az első unokája, a kisfiam, Álmos. Másfél éves lehetett, amikor délutánonként örömmel repült a hozzánk érkező Pappapu nyakába, s indultak a tanyára állatot etetni, tojást kiszedni, fát ültetni, biciklit szerelni, vagy épp a kistraktorral füvet vágni. Édesapám külön tanyasi csizmácskát is vett a „kicsi vezérnek” erre a célra. Meghitt délutánok voltak ezek, majd bátyámék kisfiának születése után édesapám határtalan örömében már kislányunokákat kezdett emlegetni. Kívánsága valóra vált, bátyáméknál és nálunk három hét különbséggel született meg a két kislány, őket még láthatta. 

– Miről szólnak a színezők, a magyar történelem mely részét idézik meg? 

– Édesapámnak mindig fontos volt a magyarságtudat. Szerette a teljes magyar történelmet, de a szívéhez legközelebb az őstörténet állt. A színezők is ezt a kort elevenítik meg. Amikor gyermekek voltunk, szüleimmel körbejártuk az egész Kárpát-medencét, hogy megismerjük hazánk elszakított területeit is. Az utazások mellett történelmi, hagyományismereti, irodalmi előadásokra is jártunk. A magyarságom számomra is fontos, én is szeretném majd családommal bejárni ezeket a helyeket. 

– A történetek milyen formában jelennek meg? 

– Versben írtam meg a nyolc történetet Csodaszarvastól Árpádig. A szöveget három versszakonként egész oldalas színezhető képek kísérik, melyek segítségével kisebbeknek – akár 3-4 éves kortól – és nagyobbaknak is élvezetes lehet a mesehallgatás. Pedagógusként és szülőként is megtapasztaltam, mennyire szeretnek a gyerekek színezni. A könyvben nyolc füzet van egybefűzve, így ha egy család megveszi a könyvet, a füzeteknek hála, többen is kényelmesen együtt színezhetnek. Úgy gondolom, nem csak gyerekeknek, felnőttek számára is érdekes, hiánypótló lehet a mű, hiszen történelmi témájú színező nem sok van a boltok polcain. 

– A könyv mellé CD-lemez is jár. Ez mit tartalmaz? 

– A hanganyagot Szőke István Atilla versíró barátom rendezte. A meséket a Békéscsabai Jókai Színház színészei: Nagy Erika, Tomanek Gábor és Mészáros Miklós mesélik el. Keresztes Nagy Árpád énekmondó pedig furulyákon, kobozon, tekerőlanton népzenél. 

 – Milyen fogadtatása lett a színezőknek? 

– Amikor írtam, a gyermekeimen teszteltem, érthető-e nekik egyáltalán, akaratlan visszajelzéseikkel nagy segítségemre voltak. Most, hogy megjelent a könyv, nagy élvezettel álltak neki a színezésnek, s közben a CD-n a verses történeteket hallgatták. Gyakorló szülők jól tudják, milyen nagy ajándék egy ilyen szülőpihentető órácska. Álmos fiam már kisiskolás, ő a legnagyobb terjesztője a színezőnek, s boldogan tapasztalom, hogy a kisbarátok, ismerős gyerekek körében is tetszést aratott. A könyv egyébként nagyon szép kemény borításban kapható például Kecskeméten, a megyei könyvtárban. 

– A történelmi alakok megformálása kedvére volt? – adtuk át a szót Nagy Szilviának, a színezők rajzolójának. 

– Amikor megkeresett Imola, azonnal megtetszett az ötlet. Egyrészt én is nagyon szeretem a magyar történelmet, a magyar mondavilágot, másrészt a könyvillusztrálásban szert tettem már egy kis jártasságra. Előző munkám egy gyermekorvos verseskönyvének illusztrálása volt. 

– Egyből jöttek a figurák ötletei, vagy kellett hozzá kutatómunka? 

– Bevallom, azért kicsit félve vágtam bele a munkába, összesen hatvan rajzot kellett elkészítenem. A rajzaimban szerettem volna kifejezni azt a csodálatos világot, amit Imola a versein keresztül elképzelt. Hosszasan tanulmányoztam, kutattam a korabeli ruhákat, fegyvereket, kiegészítőket, hogy minden korhű legyen. Összességében nagyon élveztem a munkát, mely közel egy évig tartott.

Repiha története

A színezőkkel egy időben jelent meg egy ifjúsági regény környezetvédelem témában Garázdabillegetők a Pilisben avagy a Repiha története címmel. A Mezei Iringó álnéven író szerző szintén kecskeméti, a könyv borítóját és rajzait pedig szintén Nagy Szilvia készítette. A regény gyerekekről szól, nagyon sok értékes, elgondolkodtató ismeretet ad át a mindennapokhoz, például komposztálás, műanyagok, veszélyes hulladék, kihaló állatok témakörében. A természetóvó regény a fiatalok számára is könnyen fogyasztható, izgalmas, kalandos, nyomozós, viccekkel teli hangnemben íródott. Nemcsak a gyerekek, de a felnőttek is okulhatnak belőle.