2018.11.07. 11:30
Márai Sándor naplóiban örökítette meg a 20. századot
Márai: Naplók címmel rendezett beszélgetést a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Forrás Kiadója kedden a Kápolna Galériában. Az esten Füzi László Mészáros Tibor irodalomtörténésszel, Márai Sándor életművének gondozójával beszélgetett, aki 12 éves munkával rendezte sajtó alá az író naplóit, amit 18 kötetben, 8 ezer oldalon adtak ki A teljes napló címmel.
– Márai Sándort mintha kiradírozták volna az irodalomtörténetből – mondta Füzi László, az est házigazdája, hiszen a rendszerváltás előtti hazai irodalmi oktatásban meg sem említették az akkor a kommunizmus súlya alatt nyögő Magyarországot 1948-ban elhagyó Márai munkásságát. Mészáros Tibor a főiskolán találkozott Márai műveivel, de nem az oktatási tematika részeként, hanem egy tanára ajánlotta neki az Egy polgár vallomásai című nagyregényt. A Mészáros Tibor diplomája megszerzése a Petőfi Irodalmi Múzeumban kezdett dolgozni, ahol elvárás volt a munkatársakkal szemben egy kutatási terület kiválasztása. Mivel magyar-könyvtár szakon végzett, 1988. októberében elkezdett egy Márai-bibliográfiát, mely 2003-ban jelent meg és 15 ezer tételt tartalmaz, mindemellett az író életművét is ő gondozza.
Márai életében 6 naplókötet jelent meg, mely egy nagyon szűk válogatás volt és jegyzeteket sem tartalmazott. Az 1943-44-es napló még hazánkban jelent meg 1945-ben, az utána lévő kötetekből már nem jelent meg itthon, csupán néhány jegyzetet publikált az író a Magyar Nemzetben. 1948-as emigrációja után kezdte összeállítani a köteteket, de ekkor nem számíthatott arra, hogy széleskörű olvasóközönségre talál.
Márai naplóinak 2004-es 2005-ös hazakerülése után szinte azonnal, 2006-ban kezdték összeállítani az író teljes kéziratán alapuló, jegyzetekkel ellátott naplósorozatát, mely mintegy 8 ezer oldalt tesz ki 18 kötetben. Az utolsó kötetet idén adták ki.
Mészáros Tibor elmondta, hogy Márai szinte kizárólag írógéppel írta kéziratait (kivéve azt a 10-15 oldalt, amit azzal a töltőtollal írt, amit 1951-ben kapott) és az itthoni korszakból szinte semmit nem tartalmaz. Az írógéppel írott szöveget sok helyen kézzel javította. Márai személyiségéből is következett, hogy kéziratai és egész hagyatéka nagyon rendezett volt: leveleit betűrendbe rendezte, naplói évek szerint sorakoztak.
Márai Sándor naplóiban örökítette meg a 20. századot
Márai vallomásos író, aki naplóiban a kor nagy kérdéseit érintette. Fried István Márairól szóló könyvének alcíme A 20. század koronatanúja, ami igaz, hiszen az író a század számos meghatározó eseményénél személyesen jelen volt. Naplójában nagyon sok mindent leír a századról és szinte röntgenszerűen mutat rá a kor fő folyamataira.
A teljes napló 18 kötetének megjelenése 12 éves elmélyült munka gyümölcse.
