Félelmeink leküzdésére buzdít A király beszéde című darab

– A darab főszerepét, Bertie yorki herceget játssza, aki dadogásával küszködött. Hogyan készült a szerepre?

– A darab egy megtörtént esetet dolgoz fel, ráadásul a királyról film- és rádiófelvételek maradtak fenn. További bonyolító tényező volt számomra, hogy egy film is készült a történetből, mely igen nagy sikert aratott. Nyilván ezeket félre kellett söpörnöm, hiszen a színházban egészen más nyelven beszélünk. Meg kellett találnom azt a középutat, melyben színpadilag hiteles Bertie dadogása. A felkészülés első lépéseként végigolvastam az interneten minden anyagot a dadogásról, amit csak találtam. Nem tagadom, erőteljesen ott volt a fejemben a film is, de igyekeztem félretenni, hogy ne befolyásoljon. Az olvasgatás mellett filmeket is néztem a dadogásról, és furcsa volt rádöbbenni, hogy mennyire sok válfaja létezik. Majd kezembe vettem a szöveget, és el kellett kezdenem a szerzett információimat összegyúrni egy hiteles dadogássá. Úgy, hogy közben nehogy nevetségessé váljon a karakter, hogy a drámai helyzet ne sérüljön. Együtt döntöttünk a rendezővel, Béres Attilával, hogy az adott pillanatban megéri vagy nem éri meg dadogni. Mikor pedig már megtanultam a szöveget, felkerestem Gereben Anita logopédust, a kaposvári egyetemisták beszédtechnika-tanárát, akinek a szakterülete a dadogás. Neki tettem fel kérdéseket, melyek felmerültek bennem. Például, hogy valóban lehetséges-e, hogyha dührohamot kap egy dadogós, akkor nem dadog. Sokat segített, nagyon hasznosnak bizonyultak a tanácsai.

– Mennyire hasonlít majd az előadás a történet négy Oscar-­díjat nyert filmváltozatára?

– Hasonlítani fog a filmre, azonban nyilván azt a fajta fényűzést, mely a filmben látható, és mely a Buckingham-palota realitása, nem tudja a színpad pótolni. A jelmezek azonban korhűek lesznek. Emellett egy film mindig más technikákkal dolgozik. Például, ha valaminek dinamikát akar adni, nagyon intenzíven mozgatja a szereplőket. Mikor David és Bertie veszekednek, folyamatosan mozognak a filmben: David megy keresni a pezsgőt a pincében, öccse követi, cikáznak, a személyzet pedig eközben áll mereven, még inkább hangsúlyozva ezzel a testvérek mozgását, a jelenet feszültségét. Nyilván a színpadon nem kivitelezhető, hogy kézi kamerával szaladjon valaki a színészek mellett, azonban akadnak más, színpadi technikák a szereplők lelkiállapotának, a jelenetek feszültségének a kifejezésére, melyek révén szerintem ugyanolyan tisztán körvonalazódik majd a nézők számára a történet íve és lényege, akár a filmbeli módszerek hatására.

– Ön szerint mi A király beszédének legfontosabb üzenete?

– A dadogás egy olyan akadály, melyet le kell küzdeni, azonban szerintem nem ez a történet valódi lényege. Sokkal fontosabb, hogy milyen súlyos döntést hoz Bertie, mekkora felelősséget vállal magára. Az az ember, akit egész gyermekkorában gúnyoltak, megaláztak. Egész életét félelemben és frusztrációban élte, mégis helyt tud állni ebben a helyzetben, bár a háta közepére nem kívánja, hogy király legyen. A dadogás legyőzése csak szimbolikus, mivel szerintem minden embernek megvan a maga dadogása. A beszédtanárnak, Lionel Loguenak is van egy hatalmas kudarca az életében: színész szeretne lenni, de a legamatőrebb színjátszó csoportok válogatásairól is azonnal elküldik. E beteljesületlen vágy az ő dadogása. Emellett nagyon sokszor érzem azt, hogy magam is dadogok. Persze igen hosszan és folyékonyan tudok beszélni, mégis sokszor úgy érzem, a gondolataim dadognak. Szeretném ezt egy kicsit becsempészni a szerepembe, hiszen színészként valahogy mindig az a feladatunk, hogy az adott karakterbe kicsit magunkat is belelopjuk. Számomra az ilyen jellegű szerepek mindig egyfajta terápia jelleggel segítenek, hogy legyőzzem a saját belső frusztrációimat. Szerintem ez a darab legfőbb üzenete. Ha az ember olyan célért küzd, melyért érdemes, akkor az összes buktató és kudarc ellenére megéri próbálkozni. Nem azt mondom, hogy mindenki eléri célját, de a küzdelem során ledobálhatunk magunkról sok rossz beidegződést, és megtanulhatunk önmagunknak nem hazudni. Következő lépésként pedig el lehet kezdeni másoknak nem hazudni.

A király beszéde című színdarab szereposztása

Bertie, York hercege: Zayzon Zsolt. Lionel Logue, beszédtanár: Kőszegi Ákos. Erzsébet, yorki hercegné: Bognár Gyöngyvér. Myrtle, Lionel felesége: Csapó Virág. Cosmo Lang, érsek: Kocsis Pál. Winston Churchill: Hegedűs Zoltán. David, walesi herceg: Fazekas Géza. V. György király: Körtvélyessy Zsolt. Stanley Baldwin, miniszterelnök: Ferencz Bálint. Wallis Simpson: Ragcsák Patrícia. Kisfiú: Halasi Ákos. BBC-bemondó: Kriskó János. Neville Chamberlain hangja: Sirkó László, valamint: Erdődi Zsolt, Kürtösi Ferenc. Díszlettervező: Horesnyi Balázs. Jelmeztervező: Pilinyi Márta. Dramaturg: Ari Nagy Barbara. Videotechnika: Kovács Viktor. Súgó: Arató Andrea. Ügyelő: Berki Zoltán. Rendezőasszisztens: Tóth Kata. Rendező: Béres Attila. A drámát fordította: Takácsy Gizella.