A fotósok a bugaci táborban a régmúlt technikáit alkalmazták

Minden nyáron amatőr és profi fotósok serege gyűlik össze az egykori nagybugaci iskolában, hogy közösen elevenítsék fel az 1800-as években létrejött archaikus fényképkészítés technikáit.

– Az első tábort diákoknak szerveztük, de nem jött ­össze, így elhatároztuk, hogy magunknak, vagyis a ­Kecskeméti Fotókör tagjainak tartjuk meg a fotótábort. Bár nem igazán tudtuk, hogy mit csináljunk a puszta közepén, a kezdeti bizonytalanságot­ felváltotta a lelkesedés. Fehér Kálmán javaslata volt, hogy Kincses Károly Hogyan ne bánjunk el ­régi fényképeinkkel című tanulmánya legyen a tábor első témája. Ettől kezdve a kontakt eljárásokkal kezdtünk foglalkozni, kipróbáltuk a könyvben leírt technikákat, a lyukkamera-építést, a lyukkamerával való fotózást. Mindeközben az is kiderült, hogy milyen jó közösségben lenni, tanulni egymástól – nyilatkozta lapunknak Ujvári Sándor, az MTI fotóriportere.

– A táborba kezdetben a Kecskeméti Fotókör tagjai jártak, ám ez a kör mára már kibővült, az ország számos pontjáról, de még külföldről is érkeznek hozzánk fotósok. Nagyon sok a visszatérő táborozó, vannak akik az egész nyári szabadságukat ehhez igazítják. Sőt az egyik, Angliában élő srác, még az esküvőjét is a tábor időpontjához igazította – mesélte a főszervező.

– Táborunkban egyedül­álló módon idézzük fel a fényérzékeny vegyi anyagokkal készített képek őstörténetét. Az ipari eljárások megjelenése előtt az 1800-as évek közepén még mindenki maga készítette a fotó nyersanyagát. Ezen technikák újra felfedezése a célunk. Ehhez kora­beli fényképezőgépeket vásároltunk, vagy olyanokat, amelyeket régiek mintájára készítettek – részletezte ­Fehér Kálmán.

– Ez hagyományőrzés. Fotósként nagy tisztelettel vagyok azon elődök iránt, akik ezt tudták és alkalmazták. Ma olyan szinten vált egyszerűvé a fotózás, hogy ezzel szemben igenis illik tisztelni azt a hagyományt, azt a korabeli technikát, amely megalapozta a mai képkészítést – hangsúlyozta Ujvári Sándor.

– Aki megpróbál egy ilyen korabeli fényképezőgéppel képet készíteni, az nagyobb alázattal nyúl a mai fényképezőgépekhez is. A fotográfia több mint fényképezgetés. A fotográfia alázat. A táborban visszamegyünk térben és időben is az archaikus gondolkodásmódhoz. Ez segít abban, hogy a fényképezés ne csak egy vizuális jegyzet legyen, hanem valóban tisztelettel kezeljük a képet – tette hozzá Ujvári Sándor.

– Az elmúlt évszázadok során a fotózás több demokratizáláson is átment, egyre több ember fér hozzá. A Kodak 1800-as évek végén elhíresült jelmondatával, miszerint „Csak nyomja meg a gombot, a többi a mi dolgunk” elérte, hogy ne kelljen szaktudás a fénykép készítéshez. Most pedig a digitális technika fejlődésének köszönhetően tömegével születnek képek a közösségi fotográfusok által – ecsetelte Fehér Kálmán.

– Ugyanakkor fontos azt megjegyeznünk, hogy múltbeli kalandozásainkat nem a technika fejlődése ellen, hanem inkább annak jobb megértése, a „fotográfusi” gondolkodás elsajátítása miatt folytatjuk – összegezte Ujvári Sándor.