Kecskemét

2018.02.09. 11:27

Kőműves Kelemen küzdelmét viszik színre

Ismét zenés produkcióra, a Kőműves Kelemen című rockballada bemutatására készül a kecskeméti színház társulata. Péntek este lesz a premier a Nagyszínházban.

Popovics Zsuzsanna

A nagyszabású, látványos produkciót Cseke Péter rendezi. A kecskeméti­ Katona József Színház direktora lapunknak elmondta: régóta foglalkoztatja Kőműves Kelemen balladája, azon belül az egyén és a közösség viszonya­, a művészi emberi lét, a csoportot vezető művészember dilemmái.

A dráma szövegkönyve már több mint egy éve elkészült, és két felvonásban, teljesen új verzióban tálalja a tizenkét kőműves történetét. A dalszövegek nem változtak, az egyik dalbetét visszatérő sora: „Hit nélkül sem alkotni, sem élni nem lehet.” Cseke Péter is úgy gondolja, hogy a Jóisten minden egyes alkotást körülölel, ott van rajta a keze nyoma. Van, amikor erősebben és van, amikor alig észrevehetően. Ez pedig leginkább rajtunk, embereken múlik.

– A balladában egy vár építéséről van szó, ami a magyar irodalomban, történelemben mindig azonos az ország építésével. Innen adódik a folytatás kérdése: hogyan lehet és kell egy országot felépíteni, majd továbbgondolni a létezését, fejlődését. Az újabb öt évre rám bízott színház tekintetében engem is rengeteg művészi kérdés foglalkoztat. Hogyan ­tovább, milyen lépcsőfokok álljanak előttünk? Remélem, az előadásból ez is kisejlik majd. Arra törekszünk, hogy stabil várat építsünk, lehetőleg komolyabb áldozatok nélkül – fűzte hozzá Cseke Péter.

A kecskeméti előadás címszerepét egy kiváló színművész, Adorjáni Bálint alakítja, aki vendégként játszik a társulatban. Ellenlábasa a színpadon Boldizsár, akit Szemenyei János alakít. Ő a teátrum korábbi zenés előadásaiban már bizonyított, és kedveli is a kecskeméti közönség.

– Kelement és Boldizsárt nem is két emberként, hanem egy ember két énjeként képzelem el – folytatta a rendező­. – Az egyik a hit, a másik a ­ráció. Utóbbi így gondolkodik: felépítek valamit, amiért fizetséget kapok, a másik úgy látja: építeni a jövőnek kell, és beletenni a hitet, a lelket is. Ebben a drámában mindenki megtalálhatja a saját megválaszolandó kérdéseit. Számomra a legfontosabb felvetések, hogy feloldható-e a hit és a ráció ellentéte, vagy ezt folyton cipelnünk kell magunkkal? Miképp oldható fel a közösségi­ érdek és egyéni boldogság konfliktusa? Meg lehet-e bármit tenni egy cél érdekében?

A kecskeméti bemutatón sok kiváló alkotó dolgozik együtt. A produkció zenei vezetője Károly Kati, koreográfusa Barta Dóra, a dramaturg Németh Virág, a díszletet és jelmezeket Szlávik István és lánya, Szlávik Juli tervezte.

Barta Dóra, a Kecskemét City Balett vezetője lapunknak elmondta: a mozgástervezésben azt az utat választotta, hogy megtalálja az ötvözetét a folklorisztikus táncelemeknek és a natúr emberi mozgásnak. Mindezt úgy, hogy a néző­ belelásson a kétkezi munkások életébe, és hogy a tánc plasztikusan belesimuljon a szövegtartalomba, és ne váljanak külön egymástól.

– Az egyéni fizikalitást, valamint a közösségben rejlő erőt szeretném láttatni a színpadon – mondta el a koreográfus. – Izgalmas, ahogy egy tucat férfi együtt táncol, mozog, halad a közös célja felé. Attól, hogy sokan egyszerre tesznek valamit, nagyobb erőt képviselnek. Külön-külön talán meginognának a döntéseikben, de csapatban tarol az erejük. Ezt szeretném megmutatni­. Az előadás természetesen bővelkedik lírai elemekben is, de a teljes kép ennek az ellenpontjával: az erővel, a drámával válik egésszé.

Ötvözték a rockot és a népzenét

Kőműves Kelemen balladáját­ az 1500-as évek végén jegyez­ték le. A Kárpát-medencében, illetve attól keletre és délre több mint ötszáz feldolgozása­ ismert.

A Déva várát építő kőművesek legendájából Sarkadi Imre írt novellát és töredékben maradt drámát. Utóbbiból Ivánka Csaba készített szövegkönyvet, és felkérésére írt hozzá Szörényi Levente zenét, Bródy János pedig dalszövegeket. Így született meg a rockballada, amelynek 1981-ben volt az ősbemutatója, Marton László rendezésében. Szörényi Levente és Bródy­ János ebben a közös szerzeményükben ötvözik a népzene és a rockzene elemeit. Nagyszerű a zene, kiválóak a szólók és a kórusok, de itt még nem születnek olyan ütős felejthetetlen duettek, mint később, az István, a király című, szintén a szerzőpáros által jegyzett rockoperában.

Ezek is érdekelhetik