Az új játszótér megépülése mellett további fejlesztések várhatók a halasi Sóstón

A játszótér építése a végéhez közeledik, napokon belül elkészül, tudtuk meg Kuris István László alpolgármestertől, aki elmondta, hogy a város nem pénzbeli támogatást kapott a Szerencsejáték Zrt-től, hanem egy kész játszóteret.

A Szerencsejáték Zrt. 2017-ben indította el játszótér-építési programját, mely társadalmi felelősségvállalási tevékenységének zászlóshajójává vált az elmúlt 5 évben. A program célja a fogyatékossággal élő gyermekek és felnőttek társadalmi integrációjának elősegítése, a befogadás erősítése. A Játék összeköt! program keretében gazdagon felszerelt, a mesék világát idéző játszóterek révén Magyarországon egyedülálló, befogadó, mindenki számára használható játszóterek épülnek országszerte. 2017 óta országszerte 22 darab – mindenki számára egyenlő hozzáférést és használatot biztosító – úgynevezett egyetemesen tervezett játszótér épült meg, amelyet a Szerencsejáték Zrt. finanszírozott. A Szerencsejáték Zrt. 2023-ban további öt játszótér megépítését tervezi az ország öt különböző régiójában, a dél-alföldi régióban Kiskunhalason.

Az elnyert pályázati összegből továbbfejlesztik a parkolókat, a már korábban megépült kőszínpadot minden szükséges kiszolgáló helyiséggel bővítik, a főépületet pedig négyévszakossá teszik, valamint a főút felőli bejáratnál a büfét is felújítják. 

– A terület kiválóan alkalmas közösségi és kulturális programok lebonyolítására, a halasiak szeretik ezt a helyet, a tőlük beérkezett javaslatokat megvizsgáltuk, és amit lehet, megvalósítunk ebben a projektben. Kedvezni szeretnénk a kisgyermekes családoknak, a kirándulóknak, a majálist szervező iskoláknak vagy munkahelyi közösségeknek, a sétálni szerető nyugdíjasoknak, az itt megállni és pihenni szerető kerékpárosoknak vagy épp olyan családoknak, ahol fogyatékkal élő családtag van – hangsúlyozta az alpolgármester.

Elmondta azt is, hogy a Sóstó kapcsán rendezni kellett a területi és területhasználati viszonyokat, ami a korábbi bérleti szerződés okán alakult ki – romeltakarítást kellett végezni, az ismert állapotok tarthatatlanok voltak – fogalmazott Kuris István László, aki hozzátette, hogy a vízutánpótlást érintő beruházás első ütemében több mint 200 millió forintból megépült csapadékcsatorna-rendszer a felsővárosi csapadékvizet gyűjti össze és vezeti az Eperd utcai víztározón át a Sóstó melletti tározóba, majd onnan a tóba. Az alpolgármester szerint a beruházás jól hasznosul, mert sikerül helyben tartani a csapadékvizet.

– közölte a városvezető, aki példaként a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét hozta fel, ahol 1993 óta tisztított szennyvízzel oldják meg a Dinnyés tó vízutánpótlását. Ott évről évre akár a 30 ezret is eléri az ősszel érkező vadludak száma, a nagy lilikek mellett 10-14 féle récefajt, 5-6 vadlúdfajt, nagy kócsagot, szürke gémet, rétisast és még sok egyéb madárfajt lehet megfigyelni. Hasonló a helyzet a vízutánpótlás szempontjából a Székesfehérvári Sóstó Természetvédelmi Területen is, ahol tavaly szeptemberben két dél-alföldi város vezetői és a Kiskunvíz Kft. munkatársai tanulmányozták az egyedülálló vízutánpótlást. 

A soltvadkerti és a kiskunhalasi polgármester is élénken érdeklődött a rendszer működése iránt, a két város melletti tavak mesterséges vízutánpótlására jelenthet megoldást a tisztított szennyvíz felhasználása. A Székesfehérvár melletti Sóstón virágzik a természet, és a tisztított szennyvíznek köszönhetően évek óta nincs vízproblémája a megmentett tónak.