Katona Józsefre emlékeztek halálának évfordulóján Kecskeméten – galériával

Dr. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója emlékező beszédében elmondta, hogy a Bánk bán az, amiről a drámaíró Katonát a magyar anyanyelvűek ismerik. Szerencsénkre, nekünk kecskemétieknek jutott még egy plusz sajátosság, ami miatt gyakran találkozunk nevével a mindennapokban: nevezetesen a tiszteletére elnevezett számos intézmény található szülővárosában, ahol múzeum, könyvtár, színház, gimnázium és természetesen emlékház is viseli a nevét.  

Rosta Szabolcs hangsúlyozta: Katona a magyar nemzeti dráma megteremtője, emellett egész életében hű és büszke fia volt szülővárosának. Monográfusát, Bíró Ferencet idézte, aki szerint Katona életpályájának és intellektuális beállítottságának mindvégig alapvető eleme maradt, hogy ő Kecskemét szülötte. Emlékeztetett, hogy Katona József életműve ma kulturális örökségként a Bács-Kiskun Megyei Értéktár és a Kecskeméti Települési Értéktár nemzeti értéke. 

Hozzátette, hogy nem csak a Bánk bán, hanem a teljes életmű az, ami révén érthetővé válnak Katona József művészi mozgatórugói, majd a drámaíró életéről, irodalmi pályafutásáról szólt. Elmondta, hogy irodalmi pályáján egyértelműen két dolog indította el: a gyermekkorból származó olthatatlan érdeklődése a történelem, és a pesti éveiben kicsírázott friss szenvedélye a színház világa iránt. Rosta Szabolcs felidézte, hogy a hirtelen halál drámaian csapott le Katonára, fiatalon. Az egykori játékszíni költőmester 39 évesen, szülővárosának főügyészeként a kecskeméti városháza kapujában kapott szívrohamot 193 évvel ezelőtt, 1830. április 16-án, délután öt órakor. 

– A sors úgy akarta, hogy Katona József már nem élhette meg, hogy − elfoglalva megérdemelt helyét − a reformkori magyar drámairodalom csúcsára emelkedjen − mondta Rosta Szabolcs.