Megújult tájház mutatja be Bácsalmás történetét, a sváb és bunyevác hagyományokat

Egy korhű sváb parasztházat újított fel a Kossuth utcán az önkormányzat, a „Bácsalmás természeti és kulturális értékeinek komplex turisztikai attrakcióvá fejlesztése” című program keretében a Terület és Településfejlesztési Operatív Program pályázatán nyert 380,92 millió forint vissza nem térítendő támogatásból. A program részeként hat turisztikai célpont létesült, illetve újult meg a városban és környékén, ezek közül az egyik a Tájház és Helytörténeti Emlékpark.

Az épület korábban is helytörténeti gyűjteménynek adott helyet, így belülről kiállítástechnikai szempontból jórészt készen volt. Mindenféle tárgyi emlékekkel volt megtöltve, jórészt válogatlanul, ebből kellett dolgoznia a kiállítás tervezőinek. Az épület előbb azonban egy átfogó felújításon és korszerűsítésen esett át, ennek során új központi fűtésrendszert alakítottak ki, a közművezetékeket és áramhálózatott és újra cserélték, valamint felújították a mosdót és egyéb kiszolgáló helységeket, így a téli időszakban is használható lesz.

A cél az volt, hogy a felújítás során a ház megtartsa az eredeti formáját, viszont hozzá építettek egy nyitott fedett pajtát, ahol közösségi rendezvényeket tudnak majd tartani. Az ingatlan hátsó kertjében pedig egy történelmi emlékparkot alakítottak ki.

A megvalósult kiállítás a korhű sváb parasztházban és udvarán Bácsalmás helytörténetét, valamint a bácsalmási sváb és bunyevác hagyományokat mutatja be interaktív és élménypedagógiai módszerekkel. A kiállítás tervezője és kivitelezője Szász István szerint fontos koncepció volt, hogy Bácsalmás helytörténeti emlékeit úgy dolgozzák fel, hogy a látogató egy teljes ezer évet magában foglaló korszakot ismerjen meg.

A kiállítás legelső állomása maga a tájház, a hátsó udvarban pedig egy régészeti emlékpark kapott helyet, ami a honfoglalás korától a 19. század végén át egészen a 20. század elejéig, a második világháborúig mutatja be Bácsalmás történetét, egy történeti emlékfal segítségével magyarázó táblákkal – mutatott rá a szakember. Hozzátette: fontos szempont volt a kiállítás rendezése során, az is, hogy ne bontsák meg az autentikus jellegét, hiszen, itt laktak emberek, a használati tárgyak között sétálnak a látogatók.

A tárlat különlegessége továbbá, hogy az épületben nincsenek kordonok, minden berendezési tárgyat, eszközt meg lehet fogni óvatosan. A tárlat olyan, mintha csak elmentek volna itthonról az itt lakók és vendégségben járnának náluk a kiállítás látogatói. A kiállítás interaktív jellegét szolgálják a falra akasztott, régi fakeretbe foglalt mozgó digitális képek, amelyek a korabeli hagyományos öltözeteket mutatják be. Bőséges leírások és hangefektek is segítik a látogatót a tájékozódásban.