Csak egy év múlva születik döntés a véderdő sorsáról

A 3,8 hektáros véderdő kis megszakítással, két részletben körülbelül 1,2 kilométer hosszúságban, és változó, 30–70 méteres szélességben húzódik az Izsáki út északi oldalán, az Énekes utcai házak mögött. A szürke nyáras erdő átlagéletkora 40-41 év, és mint az a környezetvédelmi, valamint a városüzemeltetési bizottság közös ülésére készült előterjesztésből kiderül: a kiszáradások, kidőlések miatt oly mértékben megritkult, és olyan magasan van a fák lombkoronája, hogy már csak korlátozottan képes a por-és zajhatásoktól megvédeni a környező házakat. A 10 millió Fa Kecskemét Egyesület mintavételes favizsgálata szerint a fák 29 százaléka tíz éven belül, 6 százaléka sürgősen cserélendő. A térség lakóitól sok bejelentés érkezett az önkormányzathoz a nyárfák szöszei miatt is.

Tarvágás, avagy állománycsere

Az önkormányzatnak a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága erdőfelújítási kötelezettséget írt elő, és a fakitermelési terv a véderdőre negyvenéves vágásérettségi korban tarvágást határoz meg. Majd ezt követné egy mesterséges telepítés, jórészt kőrisekkel, valamint mezei szilekkel, juharokkal, kocsányos tölgyekkel, vadalmafákkal, az erdő szélén pedig sokféle cserjével, például kökénnyel, galagonyával, homoktövissel, fagyallal. Az úttest mellett egy keskeny sávon a nyárfák sarjaztatása javasolt, arra az átmeneti időszakra, míg el nem kezdődik az Izsáki út négysávúsítása.

A tarvágás kifejezés borzolta leginkább a kedélyeket az ügyben, noha ez az erdőfelújítás egyik elfogadott és hatékony módja, mikor az adott területen minden fát egyszerre kitermelnek. Falu György Tamás alpolgármester (Fidesz–KDNP) a bizottsági ülésen és hírportálunknak adott interjújában is hangsúlyozta: véleménye szerint az Izsáki úti véderdőnél is ezt a módszert kellene alkalmazni.

– Helyesbítenék: állománycseréről van szó, ami a területen mintegy harmincezer erdészeti csemete és cserje kiültetését jelenti. Ehhez természetesen elő kell készíteni a területet, ennek egy részművelete – több más mellett – a tarvágás. Kecskeméten – és az egész Duna–Tisza közében – egy erdő életkorának végén ezt a módszert alkalmazza minden erdőgazdálkodó. Csak Kecskeméten évente több mint száz hektár erdőt termelnek le, majd telepítenek újra ilyen módon. Ennek jól megalapozott szakmai okai vannak, sajnos – bármennyire is jó lenne – nincsen más működő alternatíva – mondta Falu György Tamás.

Petőfiváros ellenzéki képviselője, Bodrozsán Alexandra (Szövetség a Hírös Városért Egyesület) szerint viszont van.

– Önkormányzati képviselőként az egyik legnagyobb öröm számomra, ha az általam képviselt lakosok összefognak, és saját kezükbe veszik a sorsukat, a lakóhelyük sorsát. Most pontosan ez történt; a petőfivárosiak példátlan felelősségtudatról és elszántságról tettek tanúbizonyságot annak érdekében, hogy a véderdőt ne irtsák ki. Aláírásgyűjtésbe kezdtek, az általam indított konzultációt is sokan visszaküldték, és a helyi tanácsadó testületi ülésen is egyhangúlag szavaztak a véderdő szálaló vágása mellett. Így csak a veszélyes, öreg fákat vágnák ki, helyükre facsemeték kerülnének, majd az erdő faállományát a jövőben is fokozatosan frissítenék. Egyértelmű volt a lakosok számára, hogy ez a helyes megoldás, hiszen az erdő mind az egészségüket, mind az ingatlanjaikat védi a forgalmas út zajától és szennyezésétől – nyilatkozta lapunknak Bodrozsán Alexandra. Szerinte az összes fa egyidejű kivágásával arra ítélnék az ott lakókat, hogy hosszú éveken keresztül szenvedjenek a forgalmas út zajától, az autók kipufogófüstjétől, „a tarvágás legnagyobb vesztesei pedig az állatok, a mókusok, a védett sünök, a madarak, amelyek a lakóhelyük kiirtása nyomán biztosan elpusztulnak”.

Veszélyt jelentenek az öreg fák

A fokozatos szálaló vágás tehát nem tűnik annyira drasztikus beavatkozásnak, mint a tarvágásos teljes állománycsere, viszont az előterjesztés szerint az Alföldön nincsenek eredményes példák a szálaló technológiára, és hosszabb távon hátrányai vannak. A megmaradó nyárfák árnyékolnák a fiatal csemetéket, elszívnák előlük a vizet, nőne az erdősáv szélnek való kitettsége, ami balesetveszélyt hordoz, összességében „egy elhúzódó, több évtizedes folyamatot jelentene, amelynek során a védelmi funkciót biztosító egységes, gyors erdőzáródás is elnyújtva következik be”.

Falu György Tamás elmondta: szeptember 1-jén éppen a petőfivárosi képviselőtől érkezett e-mail a polgármesteri hivatalba arról, hogy a véderdőben kidőlt egy nagy nyárfa, közvetlenül a lakóházak közelében, és hogy a lakosok félnek a viharok miatt, mert az erdő rendkívül elhanyagolt állapotban van. Bodrozsán Alexandra kérte is a munkálatok azonnali megkezdését, „mielőtt bárkinek nagyobb baja esne”. Az alpolgármester szerint a szálaló kivágással ezeket az állapotokat rögzítenék tovább harminc évig. Ha a nagy nyárfák alá csemetéket ültetnek, aztán a nyárfák kidőlnek vagy rendszeresen vissza kell őket vágni, a darabolás, szállítás mind-mind kárt tehet a fiatal fákban, hiszen a gépekkel, teherautókkal nehéz lenne őket kikerülni.

Falu György kijelentette: a város erdészeti szakszemélyzete és más, független szakértők is egyértelműen és kizárólagosan a teljes állománycserét támo­gatják.– Zajlik egy hangulatkeltő tevékenység, apró, talán sok embernek fel sem tűnő kommunikációs „csalafintaságokkal”. Például mást sem hallunk, csak a tarvágást, ez az uralkodó a képviselő közösségi felületén, elpusztuló mókusokat vizionálnak, videófelvételekkel. Ami szeptemberben még életveszélyes volt, az mára átalakult az emberek érdekét képviselő megoldássá. Folyamatosan sulykolják, hogy a város vezetése nem veszi figyelembe az ott lakók véleményét, holott a polgármester az első jelzésre azonnal a munka szüneteltetésére és az egyeztetések megkezdésére utasított bennünket. Ez az a politikai szál, amely eddig nem volt jelen Kecskeméten – véli az alpolgármester.

Bodrozsán Alexandra viszont kijelentette: neki mindenekelőtt az a feladata, hogy a lakosok érdekeit képviselje, ezért továbbra is mindent megtesz, hogy jobb belátásra bírja a döntéshozókat a véderdő sorsával kapcsolatban.

Zajtól, portól nem igazán véd

A városüzemeltetési és -fejlesztési bizottság – a kormánypárti tagok szavazataival – az erdő teljes, tarvágással történő cseréjét támogatta, míg a környezetvédelminél szavazategyenlőség miatt egyik változat sem kapott többséget (a bizottságok csak véleményeztek). Király József, a városüzemeltetési bizottság ellenzéki elnöke úgy látja, a legnagyobb probléma a kommunikációval volt, a tarvágás szón „mindenki kiakadt”, arról viszont kevés szó esett, hogy az elöregedett erdő a zajtól, portól nem igazán véd. Szerinte az előterjesztést jobban elő kellett volna készíteni, akkor a lakosság is jobban megérti a témát, az érveket pro és kontra. Hangsúlyozta: ha a jövőben gondolkodnak, nincs más választás, mint egy hosszú ideig, akár száz évig is fenntartható erdősáv telepítése. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az út túloldalán élőkről viszont senki nem beszél, noha előttük nincs is véderdő. Lejer Zoltán, a környezetvédelmi bizottság ugyancsak ellenzéki elnöke szerint a grémiumok közös ülésén paradox helyzet állt elő azzal, hogy Falu György Tamás alpolgármester végig csak a tarvágásos-teljes állománycserés megoldás mellett érvelt, a másikat pedig kivitelezhetetlennek mondta. Lejer Zoltán szerint az alpolgármester így a saját előterjesztésével került ellentmondásba. Bizottságát egyik verzió sem tudta maga mellé állítani, meggyőzni, ő maga tartózkodott a szavazás során.

A polgármester leállíttatta a munkálatokat

Múlt héten aláírásgyűjtés is kezdődött az interneten a tarvágás ellen, a petíció szerzői, dr. Wicker Erika és Ferencziné Bencze Anikó ebben úgy fogalmaztak: az erdészeti szakértők nem számolnak a lakosok és az erdei állatpopuláció érdekeivel. Az időközben lezárt netes ívet 244-en írták alá.

Az ügy végére ideiglenesen a polgármester tett pontot, aki hétfőn Facebook-oldalán azt írta: nem érzi igazán meggyőzve magát egyik álláspont képviselői által sem, ezért a véderdővel kapcsolatos munkálatokat le­állíttatta.

– A KEFAG Zrt. a következő egy évben legfeljebb a veszélyessé vált fákat termeli ki. Így lesz idő arra, hogy olyan szakmai megoldás szülessen, amely mindenki számára megnyugtató. Jómagam is felvettem a kapcsolatot több szakértővel – jelentette ki Szemereyné Pataki Klaudia.

Viszont azt fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a Facebookon „megdöbbentő valótlanságok” terjednek.

– Tisztázzuk: szó sincs arról, hogy a KEFAG rendőrök kíséretében állna neki a favágásnak. Idén egyáltalán nem lesz kitermelés. Az is több helyen olvasható, hogy az újratelepítés ideje bizonytalan. Ez sem felel meg a valóságnak, munkatársaim többször, több fórumon hangsúlyozták, hogy jövő év elején megtörtént volna az újratelepítés. Így ez is elmarad. Van egy évünk arra, hogy mindenki megnyugtató választ kapjon a kérdéseire, aggályaira – közölte a polgármester.