félegyházi ajándék

2019.08.07. 17:30

Fehéregyházán is emlékeztek Petőfire

Húsz éve annak, hogy Kiskunfélegyháza elvitte Fehéregyházára ajándékát, azt az egész alakos Petőfi-szobrot, melyet a turulmadaras emlékoszlop szomszédságában helyeztek el. Erre a jeles évfordulóra és Petőfi Sándor halálnak 170. évfordulójára emlékeztek a félegyházi delegáció tagjai a fehéregyházi Petőfi-ünnepségen.

Vajda Piroska

Több mint száz esztendeje már, hogy minden évben július utolsó vasárnapján a fehéregyházi emlékműhöz zarándokolnak Erdély magyarságának képviselői és a magyarországi delegációk, hogy megemlékezzenek Petőfi Sándor haláláról.

– Mintegy jelzés ez, hogy a Tündérkertben Petőfi nélkül nincs magyar identitástudat. Jönnek hivatalos és magánemberek tisztelegni, erőt, bátorságot, biztatást meríteni a költő halhatatlan szelleméből. De csak azok érezhetik meg a hely szellemét és érthetik meg e nap, ezen esemény jelentőségét és az ottaniak sokszor hősies ragaszkodását költőnkhöz, akik egyszer is jártak a fehéregyházi múzeumkertben – fogalmazott az ünnepség kapcsán Rosta Ferenc félegyházi alpolgármester. Elmondta, arra a jeles dátumra is emlékeztek, amikor húsz esztendeje Kiskunfélegyháza elvitte ajándékát, azt az egész alakos Petőfi-­szobrot, melyet a turulmadaras emlékoszlop szomszédságában helyeztek el Fehéregyházán. Ezt a szobrot kárpótlásul ajándékozta Félegyháza azért a segesvári Petőfi-­szoborért cserébe, amely ma a város főterén áll. Mivel Segesváron nem engedték felállítani a félegyháziak ajándékát, az Fehéregyházára került – nyilatkozta Rosta Ferenc. Hírportálunknak azt is elmondta, hogy Máté István csongrádi szobrászművész alkotásának felállítását kétéves szervezőmunka előzte meg, melyben a legnagyobb szerepet kétség kívül Ficsór József néhai polgármester, Tóth Gyuláné nyugalmazott iskolaigazgató és az ugyancsak néhai Mester Gyula, az akkori népművelődési felügyelő játszotta.

– Ez a két évtized nagyon gyorsan elsuhant, s mára bizony nagyon megváltozott a világ. De azon félegyháziak, akik most elmentek költőnk halálának 170. évfordulójáról megemlékezni, a mi szobrunk jubileuma miatt is tisztelegni kívántak – tette hozzá az alpolgármester.

– A delegációnk fiataljainak és gyermekeinek pedig az a felemelő feladat juthat osztályrészül, hogy majd átvegyék és tovább éltessék azt a kultuszt, mely csak és kizárólag itt érhető tetten, a Kárpát-­medencében. Az pedig minden anyaországi fiatalnak kötelessége, hogy az utánuk jövő nemzedék is megérezhesse, megértse egy nemzet együvé tartozását – hangsúlyozta Rosta Ferenc.

A félegyházi delegáció a fehéregyházi Petőfi-szobornál
Fotó: Petőfi Népe

Köllő Miklós alkotása 97 éve áll Félegyháza főterén

A költőóriás szobrát 1922. október 29-én többezres közönség előtt leplezték le Félegyházán. Az alkotás eredetileg Segesváron állt, hosszas viszontagság után került Félegyházára. Köllő Miklós szobrászművész egyik legkiemelkedőbb alkotását, Petőfi ércszobrát 1897-ben avatták fel Segesváron. Az országos adakozásból megvalósult szobrot a trianoni békediktátum idején lebontották, és Kolozsváron át Budapestre menekítették.

Az alkotásért több város is versengett, köztük Budapest, Kiskőrös, Kecskemét, Pápa és Sopron is. A félegyháziak kitartásának köszönhetően Vass József akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter 1922. január 18-án végül úgy döntött: „Méltányolva a város közönségének hazafias lelkesedését, Petőfi Sándor ércszobra Kiskunfélegyházán állíttassék fel.” A szobor 1922. február 14-én lovas szekéren, hóban, fagyban indult útnak Kiskunfélegyházára. Két nap múlva harangzúgás közepette érkezett meg a városba, ahol Jenovai Dezső házában helyezték el a talapzat elkészültéig. A talapzatot 1922-ben Radnay Béla szobrászművész tervei alapján az Ujszászy-Mailáth cég készítette.

Ezek is érdekelhetik