frissítve

2018.06.06. 13:30

Még mindig keresik a vándorló medvét – már Csongrád megyében járhat

Tiszaalpáron, a Zárdatemplom közelében látták a medvét szerdán.

baon.hu

FRISS: Kiss Mónikától, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának szóvivőjétől megtudtuk, a medvét csütörtökön Tömörkénynél keresik tovább.

Az MTI térképet is készített a medve útvonaláról:

Nagy meglepetést okozott az Alföldön az a barnamedve, amely napok óta járja a vidéket. A vadállat vélhetően a Bükki Nemzeti Park területéről tévedt a Kiskunságba. Újságírónk információi szerint már napok óta próbálják elfogni a medvét, lakossági bejelentések alapján kezdték keresni a szakemberek, Kocséron majdnem sikerrel is jártak. A kocséri polgármester szerint a mackó bement egy tanyára, és egy autóst is megállított. A szem elől tévesztett állatot legutóbb Tiszaalpáron látták. A falu külterületén, a Zárdatemplom környékén nagy erőkkel keresték kedden este és éjszaka, illetve szerdán is a természetvédelmi őrök. A helyszínen munkatársunknak elmondták, hogy éjszaka sikerült hőkamerás felvételt készíteni az állatról, sőt medveszőrt és medveürüléket is találtak, de a medve olyan jól elrejtőzött, hogy nem sikerült a nyomára bukkanni. Információink szerint altató lövedékkel szerették volna elkábítani, hogy visszaszállíthassák eredeti élőhelyére.

Hiába keresték szerdán egész nap, ismét nyoma veszett a medvének

Szerda este újabb közleményt adott ki a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága.

Mint írják: – Május végén Füzesabony belterületén látták és fényképezték többen is, már ekkor híres lett. A következő napokban Kál, Karácsond, Gyöngyöshalász térségéből érkeztek az észlelések és a medvenyomok. (A fiatal hím barnamedve előfordulása az Alföld területén szokatlan jelenség úgy az itt élők, mint a hazai biológusok számára, ám ezek után még meglepőbb fordulatot produkált a különc nagyvad: átjutott az M3-as autópályán és elindult délnek a Tisza hajdan volt ártéri vidéke mentén, amely évszázadokkal korábban gyakran használt útvonala lehetett a Kárpát-medencében vándorló medvéknek.)

Következő fellépésének helyszínéül Abony belterületét választotta, ahol újfent nagy riadalmat okozott, kárt viszont itt sem. A települések közelébe a nyomok alapján a gyümölcsösök illata vonzza, ahol cseresznyét, meggyet talál, ott szívesen időzik egy-két napot. Vándorlása során járt állattartó telepek mellett, birkák közvetlen közelében, baromfiudvarban is, de mindenhol csak a gyümölcs, vagy a gyors továbbállás érdekelte. Eközben céltudatosan dél felé tart, éjszakánként húsz kilométernyi távot is megtéve.

Fotó: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

– Kedden a Pest megyei Kocsér mellett egy jól körülhatárolható erdőbe húzódott be, amely a helyi polgárőrök, a vadásztársaság és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata közös figyelme, felügyelete alá került. Ez lehetőséget adott arra, hogy megkíséreljük az állat befogását (altató lövedék segítségével), majd visszaszállíthassuk a számára eredetileg életteret nyújtó hegyvidéki erdőkbe, és egy nyomkövető nyakörv felhelyezése segítségével a későbbiekben folyamatos információkkal rendelkezzünk az állat hollétéről. A rendőrség segítségével szerda hajnalban megkezdődött az állat felkutatása, amely során nyomait, szőrmintát, meggymaggal teli ürülékét és korábbi pihenőhelyét megtaláltuk, de a medve minden bizonnyal már előző este kereket oldott: a reggeli órákban egy vadőr jelentette az észlelését a húsz kilométerre délre található Tiszaalpár mellől – olvasható a nemzeti park közleményében.

Fotó: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

A keresésben részt vevő szervek – kiegészülve a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őreivel – folytatták az állat felkutatására és befogására tett erőfeszítéseket, de a hosszas keresés ellenére a tisza-melléki ártéri erdők közelében ismét nyoma veszett. A jámbor medve a nyomok szerint már Csongrád megye területén folytatja vándorlását.

A nemzeti park közleményében kiemelte: az ivarérettség határán lévő, 2-3 év körüli hím medvéről van szó, amely senkinek nem akar kárt okozni – nem is teszi. Származása, előélete nem ismert , de az a tény, hogy az észlelések általában a lakókörnyezethez közel történnek, nem jelenti azt, hogy keresné az ember társaságát, hiszen maga az ember az, aki értelemszerűen itt találkozhat vele. A vele való találkozás során a legfontosabb teendő, hogy engedjünk szabad elvonulást neki, ne próbáljuk megzavarni, terelni vagy bármi más módon ingerelni, így megelőzve azt, hogy támadólag lépjen fel velünk szemben.

Fotó: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

DNS-vizsgálat deríti ki, hogy a menekülő medve azonos-e a nógrádival

A nool.hu megkérdezte Kálmán Gergelyt, a Duna-Ipoly Nemzeti Park kommunikációs munkatársát arról, hogy mennyi az esélye annak, hogy a somoskőújfalui medvét keresik most is. A portálnak annyit elmondott, hogy a medve egyedül van, a helyszínen lévő kollégák DNS-mintát vettek az ürülékéből és annak elemzése után kiderül, hogy a Nógrádban látott állat kóborolt-e el olyan messze Somoskőtől.

Bár több hírportálon is megjelent, hogy szerda délelőtt elfogták a barnamedvét, valójában még mindig keresik.

Szerda délelőtt készült a fotó a medve lábnyomáról
Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Szerda délután az MTI felületén megjelent a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közleménye, mely szerint még mindig nem találták meg a medvét:

„Az eddigi megfigyelések szerint a medve jámboran viselkedik, elsősorban gyümölccsel táplálkozik, emberrel szemben nem tanúsított agressziót, ennek ellenére „semmilyen körülmények között nem javasolt szándékosan a közelébe menni” – emelték ki.

A Duna-Ipoly, a Kiskunsági és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, a térségi polgárőrségek, és a helyi vadásztársaságok összefogásával folyamatosan nyomon követik a medvét. A Készenléti Rendőrség hőkamerával felszerelt helikopterrel, a természetvédelmi őrök drónnal is keresik a hatályos jogszabályaink szerint fokozottan védett állatot.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársait a területileg illetékes Bács-Kiskun és Csongrád Megyei rendőrök váltották fel, ők segítik a munkát, gondoskodnak az esetleges alkalmi útlezárásról a lakosság és a medve védelmében – írták.

A munkában részt vesz Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert vezető állatorvosa és Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója is, nekik hatósági engedélyük van altatólövedék használatára. Ha elfogják a medvét, akkor jeladóval látják majd el a Bükki Nemzeti Park munkatársai, majd egy számára megfelelő, településektől távoli, nemzeti parki élőhelyen fogják szabadon engedni – olvasható a közleményben.”

Megszaporodtak a medveészlelések a napokban

Számos település határában feltűnt már a medve a napokban. Mint azt a szoljon.hu megírta, hétfő reggel négy óra után egyik olvasójuk medvét látott Abonyban, a Batthyány utcában.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága szerint Nógrád és Heves megyében is voltak medveészlelések az elmúlt napokban. Somoskőújfalu, Pétervására és Füzesabony térségében észleltek barnamedvét. Füzesabony belterületén is megfigyelték, ahol nagy volt a riadalom, kárt viszont nem okozott az állat. Június elsején az igazgatóság azt nyilatkozta, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai folyamatosan vizsgálják és rögzítik a helyszíni nyomokat.

„A szokatlan aktivitás egybeesik a medvék nyár eleji párkeresési és a fiatal példányok territórium keresési időszakával, amely során nagy távolságokat tesznek meg.”

Szerda délelőtt Tiszaalpár határában keresték a barnamedvét Fotó: Vajda Piroska

Naponta több tíz kilométeres távolságokat is megtesznek

A barnamedve a legnagyobb termetű emlős fajunk: általában 100-340 kilót nyom, de ritkán elérheti a 450 kilogrammos súlyt is. A kifejlett egyedek hossza két méter körüli. Alapvetően magányos állat, és territoriális magatartást mutat. A bocsok az elválasztás után a következő tavaszig általában anyjukkal maradnak. Élőhelyének nagysága néhány ezer hektártól akár több ezer négyzetkilométerig is terjed. A hímek területe nagyjából háromszorosa a nőstényekének.

A barnamedve mindenevő, táplálékának mintegy hetven százaléka növényi eredetű. Egyaránt kedveli az erdei gyümölcsöket, terméseket, fűféléket, gyökereket, a rovarokat, kis- és a nagyobb termetű emlősöket is, de a dögöt sem veti meg. A barnamedve bármelyik napszakban aktív lehet, mégis leggyakrabban reggel és este táplálkozik. A nap fennmaradó részét vackában tölti.Naponta több tíz kilométeres távolságokat is megtesz. Téli nyugalmi időszakára jellemző, hogy nem alszik valódi téli álmot, gyakran felébred.

A medvével kapcsolatos konfliktushelyzetek kezelése

Sok tévhit kering azzal kapcsolatban, hogy mi a teendő, ha valaki medvével találkozik. A medve, alapvetően kerüli az embert. Megfelelő viselkedéssel és felkészültséggel elkerülhetők az esetleges problémák. Nagyon fontos az is, hogy a medvét ne csalogassuk magunkhoz semmilyen módon. Azokon a helyeken, ahol nagyragadozók előfordulhatnak, célszerű zártan kezelni a kommunális hulladékot, hogy a szemetet ne tekinthessék táplálékforrásnak. A szabad természetben ugyanúgy tart az embertől, mint amennyire az ember megijedhet a medvétől. Csak szorult helyzetben, vagy a bocsait védve mutathat támadó magatartást.

Fotó: Vajda Piroska

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a következő összefoglalót adtak ki a témában:

  • A medve nem játék, a medvét el kell kerülni! A medvével nem kell barátkozni – bármilyen korú is legyen. A bocsok közelében nagy valószínűséggel az anya is ott van. A legtöbb konfliktus az anyamedvékhez kapcsolódik!
  • A medve indokolatlanul nem támad emberre, sőt ha lehetősége van rá, messze elkerüli.
  • Ha erdőben járunk és úgy gondoljuk, hogy bármikor felbukkanhat, keltsünk magunk körül zajt (pl. fütyülés). Nagyobb társaság esetén kisebb a támadás veszélye.
  • Ha mégis medvével találkozunk, de az állat nem vett észre minket, lehetőleg feltűnés nélkül, halkan azonnal távozzunk a helyszínről. Ha a medve észrevesz, ne próbáljuk elzavarni kövekkel vagy bármi mással.
  • Autós találkozás esetén tilos elhagyni a járművet!
  • Ne etessük, közelről ne fényképezzük a medvét!
  • Ha a medve közeledni próbál, hagyjuk ott a magunkkal vitt élelmet egy helyen, és lassan, figyelemmel kísérve az állatot, távolodjunk el a környékről.
  • Ne nézzünk a medve szemébe, ez agresszivitást válthat ki, ugyanakkor ne fordítsunk hátat az állatnak.
  • Ha a medve két lábra áll, őrizzük meg nyugalmunkat, ez még nem jelent kimondottan támadási jelet, lehet, hogy csupán a terepet fürkészi.
  • Ha a medve közel merészkedik, ne provokáljuk, és ne tegyünk hirtelen mozdulatokat.
  • Ha a medve mégis odajön hozzánk, feküdjünk hasra, a fejünket takarjuk el a kezünkkel, és maradjunk mozdulatlanul.

  • Kutyasétáltatás, kutyával való vadászat esetén is veszélyes helyzet alakulhat ki, ha a medve elől menekülő kutya a gazdához fog visszafutni – akár az őt követő állat kíséretében.

  • Az erős illatú élelmiszereket ne a sátorban tároljuk. Éjszakára célszerű a sátortól távolabb, fára, a medve által hozzáférhetetlen helyre tenni.
  • A barnamedve fokozottan védett, kiemelt közösségi jelentőségű faj, engedély nélküli kilövése bűncselekmény.

    Ezek is érdekelhetik