Bajai kitüntetést kapott dr. Kemény Attila

Nem is te lettél volna, ha nem így teszel! Ez a mondatot több gratuláló száját elhagyta a Baja Város Hírnevéért díj nem szokványos átadását követően. Dr. Kemény Attila hamiskás mosollyal fogadta az elismerő szavakat, kézfogásokat és puszikat a városháza dísztermében szerda délután. Ő lett az Erdei László Honvéd Alezredes Alapítvány 17. díjazottja, a húsz éve működő szervezet kuratóriumi elnökét pedig meglepetésként egy Tátrai Band-dal bejátszásával köszöntötték, mire a frissen jutalmazott kiválóság párjával táncra perdült. Ezt is díjazták a barátok, ismerősök, tisztelők a fent említett mondattal. Továbbá azt, hogy a rá jellemző fanyar módon gratulált az őt kiválasztó kuratóriumnak a jó döntéshez.

– Mérhetetlenül nagy öröm, hogy ezt a díjat megkaptam. Én tényleg szeretem ezt a várost, odavagyok érte. Olyan vagyok, mint a többi elkóborolt bajai, időként, mint a gólyamadár hazatalál a fészekre, akárhova is esz a fene minket. Mindig megpezsdül a vérem amikor a tábláig elérünk. Hála ennek az általam sokszor utált internetnek, azért mindennap egy kicsit bajai is tudok lenni. Nagyon kedvesek vagytok, hogy eljöttetek ide. Igyekeztem nem elérzékenyülni. Azért tettem fel szemüveget, hogy ha véletlenül könnybe lábad a szememen, akkor ne lássátok! – fogalmazott.

Mi csalogathatta volna elő a könnycseppeket? A kezdeményezők a következő indoklással éltek: „Életpályája egybefonódott a várossal, a környezet- és vízgazdálkodással. Pályafutását emberi és szakmai tisztességének, tudásának köszönhette. Egész pályaíve alatt hangsúlyozottan jelen volt bajai­sága, és sokat tett annak érdekében, hogy az általa büszkén vállalt várost minél többen megismerjék, támogassák, s a város fejlődhessék a pillanatnyi vezetés politikai hovatartozásától függetlenül. Sokat tett a bajaiak összefogásáért, dr. Kemény Attiláról mindenki tudta és tudja, hogy elfogultan bajai”.

A díjat Csubákné Besesek Andrea alpolgármester adta át.

– Minden évben olyan személy kapja a díjat, aki valóban Baja város hírnevét öregbíti szerte az országban, a nagyvilágban. Igaz ez dr. Kemény Attilára is – fogalmazott a város képviselője. Bajaiságát kiemelve felidézte, hogy 1994-ben megszervezte a Baba Kört, azaz a Bajaiak Baráti Körét, a Bajáról elszármazott, döntően Budapesten élő ismerősök rendszeres összejövetelét, segítendő a város ügyeinek intézését. A baráti körben minden politikai oldal képviseltette magát, ezért tilos volt a politizálás, kizárólag Baja problémáival foglalkoztak. Emlékezetes eset volt, amikor államtitkárként egy reggeli tévéműsorba hívták, mert híre ment, hogy Baján egy bajai halászlé nevű porleves ellen szerveztek tiltakozást. Vitt egy adag halászlevet a műsorba , a két „étel” összevetése után arra kérte felháborodott földijeit, hogy ne szórják a port a Dunába, mert az vízszennyezés lenne.

A jubileum alkalmából Ujvári Sándor kuratóriumi elnök személyes ajándékot adott át dr. Völgyesi Lászlónak, a város volt címzetes főjegyzőjének, aki húsz éve a kuratórium tagja, Kemény Attilának, valamint az átadó ünnepségek körüli teendőket ellátó dr. Munczig Dénesnének, akit az elnök a kuratórium marketingigazgatójának minősített. Ő viszont Ujvári Sándort lepte meg, aki az alapítás óta az alapítvány elnöke.

A gratulációk, koccintások után Kemény Attila egy rögtönzött sajtótájékoztatón elmondta: nagyon jólesik neki a kitüntetés, az állami elismerések általában egy főnök jóindulatán, rokonszenvén múlnak, amit egy közösségtől kap az ember, az mindig jobban melengeti a szívet, mert egy csoport van az elismerés mögött.

– Ujvári Sándor hívott föl és közölte a hírt, amit először viccnek gondoltam, nehéz volt elhinni – mesélte.

Arra a kérdésre, hogy jó döntés volt-e Bajáról Budapestre menni, a díjazott azt mondta: muszáj volt.

– Úgy keveredtem a minisztériumba, hogy mind a 12 területi igazgató beadta lemondását – én voltam a szóvivő –, mert se érdemi jogi szabályozás, se anyagi források nem voltak a környezetvédelemre. Ilyen körülmények között nem kívántuk folytatni. Másnap telefonált Keresztes Sándor miniszter és azt mondta, igazam van, menjek fel és csináljam. Ezek után nem lehetett nemet mondani. Akkor a közigazgatási vonal nem volt direkt kapcsolatban a politikával, így több kormányban ugyanezeket a tisztségeket elláttam, sikerült eredményeket elérni – idézte fel Kemény Attila.

Arra a kérdésre, hogy milyennek látja a környezetvédelem mai állapotát, a díjazott így felelt: – Készülök Jeruzsálembe a Siratófalhoz. Sok minden leépült, például az általunk létrehozott intézményrendszer. Sajnos ez világméretekben így van. Magyarországon addig virult a környezetügy, amíg az integrációs törekvéseink napirenden voltak. Csak rendezett pénzügyekkel, környezeti ügyekkel lehetett belépni az OECD-be, az EU-ba. Sajnálattal látom, hogy fenntarthatatlan pályán mozgunk, a saját jövőnket éljük föl, túlhasználjuk a természet értékeit, adományait. Ezek nem pótolhatók, nagyon gyorsan stopot kellene hirdetni a túlhasználatnak.

Névjegy

Dr. Kemény Attila, az egykori bélás diák, a felsőfokú vízgazdálkodási technikum után a Vízgazdálkodási Főiskolán üzemmérnöki végzettséget szerzett, majd a szegedi egyetemen lett jogi doktor. A sorkatonaság után az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságon dolgozott, 1990-től a Környezetvédelmi Felügyelőség vezetői posztját töltötte be, 1992-től a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára volt. Később közigazgatási államtitkár, környezetvédelmi igaz­gató, kormány-főtanácsadó, igaz­gatósági elnök lett. Saját tanácsadócéget hozott létre.