2018.03.29. 17:30
Szanki díszpolgár lett Gy. Szabó Béla
A világhírű erdélyi fametsző, Gy. Szabó Béla (1905–1985) és Szank kapcsolata 1936 óta íródott. A község képviselő-testülete egyhangú szavazással posztumusz díszpolgárává fogadta a művészt. A márciusi nemzeti ünnepen Ferenczy Miklós kolozsvári lelkész, aki a Gy. Szabó-hagyaték őrzője, negyvenhárom Gy. Szabó-alkotást – közöttük egy olajjal készült önarcképet – ajándékozott Szanknak.
Ferenczy Miklós lelkipásztor (balra) 43 darab Gy. Szabó Béla-alkotást, közöttük egy olajjal készült önarcképet hozott ajándékba Szankra
Forrás: Petőfi Népe
Fotó: Tapodi Kálmán
A székelyföldi testvértelepülés, Nagygalambfalva híres szülötte, Kányádi Sándor költő után újabb erdélyi díszpolgára lett Szanknak. Gy. Szabó Béla fametsző ugyan már több mint három évtizede elhunyt, de szellemi és művészi hagyatékának hű őrzői a szankiak. A község általános iskolája 2001 óta is a gyulafehérvári – innen származik a Szabó Béla neve előtti „Gyé” – alkotó nevét viseli. Szankon, 1986 októberében nyílt meg a művész alkotásainak egyik legnagyobb tárháza, a Gy. Szabó Béla Képtár.
A képzőművész 1936 és 1943 között több alkalommal járt a településen, és rajzaiban megörökítette a szanki homokvilágot. „Az Alföld legvadabb helye ez. A húsz-negyven méteres homokbuckák hullámaihoz hasonlót csak sivatagi képeken láttam. Helyenként akácfa igyekszik megfékezni s ott csak eresztgeti a szél a homokot, de néha dühiben nekimegy és a fák közeit is magasra tölti. Felmásztam az egyik buckára s nyugtalan dombok sorát láttam mindenfelé. Rajzoltam, ahogy csak szemem és kezem bírta.” – így írt Gy. Szabó Béla a Homokvilág című feljegyzésében az első szanki élményeiről.
A fiatal művész látogatásai során a református lelkészeknél vendégeskedett, melynek emlékére születésnapján, 1988. augusztus 26-án emléktáblát avattak a parókia oldalában.
Mint méltatói írták a fametszőről: „Szank szerepe azért fontos, mert Gy. Szabó Béla főiskolai hallgatóként itt érett igazi művésszé. A szanki nádfedeles házak nádjait hegyezte tollá és készültek a homokvilágról megragadó tusképei. Többször járt vissza, sok pasztellműve, szénrajza és fametszete is szanki ihletésű.”
Gy. Szabó Béla 1982. július 27-én látogatott utoljára Szankra, ekkor körvonalazódott a gondolat, hogy hagyatékát a falu őrizze. A képtár megnyitását már nem érhette meg, de betegágyán a Kerényi József Ybl-díjas építész készítette tervrajzokat még láthatta. A világjáró művész 1985. november 30-án hunyt el Kolozsváron.
A szanki képtárban őrzött, több mint hatszáz alkotásból álló Gy. Szabó-gyűjtemény múlt évben tovább gyarapodott. Dr. Konrad Maria Weber Münchenben élő jogász, aki Gy. Szabó Béla keresztfia, ajánlott fel közel kétszáz alkotást; fametszeteket, ex libriseket és tárgyi emlékeket a képtárnak.
A márciusi nemzeti ünnepen Ferenczy Miklós kolozsvári lelkész, aki a Gy. Szabó-hagyaték őrzője, negyvenhárom Gy. Szabó-alkotást – közöttük egy olajjal készült önarcképet – ajándékozott Szanknak, melynek képviselő-testülete egyhangú szavazással avatta a község posztumusz díszpolgárává Gy. Szabó Bélát.
Szank világörökséget őrizhet
„Szank világörökséget őrizhet egy nagy művész jóvoltából” – írta Fábián Gyula újságíró, aki kiváló ismerője Gy. Szabó Béla művészetének. A szankiak most a Szank Községért emlékéremmel köszönték meg a világörökség óvásának segítését Ferenczy Miklós lelkipásztornak, aki 1990 után Gy. Szabó Béla hagyatékára alapozva létrehozta a Gy. Szabó Béla
Galériát Kolozsváron.
– Számomra különös örömöt, nagy megtiszteltetést jelent, amit a szanki közösségtől kaptam Gy. Szabó Béla művészi hagyatékának őrzője és gondozójaként. Köszönet érte! – fogalmazott a díjátadót követően Ferenczy Miklós.
A község képviselő-testülete ugyancsak Szank Községért díjat adományozott dr. Konrad Maria Weber részére.