A családi rituálék a félelem leküzdését is szolgálják

Az előadó tanácsadó szakpszichológus, családterapeuta, iskolapszichológus. Praxisában óvodáskortól középiskolás korig végez pszichológiai vizsgálatokat a peda­gógiai szakszolgálat keretein belül, valamint pár- és családterápiás folyamatokat vezet. Előadásában az idő problémáját tekintette át az előadó a gyerekek szükségletei és életkori sajátosságaik szempontjából.

Családi rituálék

A gyermekek családon belüli időszükséglete nagyban függ az életkortól. Például egy óvodás gyermek sokkal nagyobb közelséget és sok együtt töltött időt igényel szüleivel, mint egy kamasz. A gyermek közelségigényét nemcsak a személyiség határozza meg, hanem az is, hogy egy adott családban mennyire sokat érintkeznek egymással: van-e érintés, puszi, együtt töltött idő. Ezt a mintát viszi tovább a gyermek és későbbi felnőtt. Később ez határozza meg az intimitás­igényét és az együtt töltött idő iránti igényét is. Ezek az úgynevezett családi rituálék, amelyeknek különösen fontos szerepe van a gyermek biztonságérzete és az együtt töltött idő szempontjából.

Példaként említette az előadó azt a családot, ahol az apuka szombat este a dolgozószobában végzi a munkáját, vagy sorozatát nézi, az anyuka pedig a konyhában tesz-vesz vagy olvasgat. Mit fog csinálni ez idő alatt a gyerek? Nagy valószínűséggel a szobájában ül és játszik a számítógépén, hiszen csak a szülői mintát követi.

A gyermek elsődleges szocializációs közege a család. Itt kapja azokat a mintákat és készségeket, amelyeket egész életében használ, de legalábbis nagyon meghatározza őt.

Az előadó szerint az élet folyamatos változás és a változással együtt jelentkező kihívás, mind a családon kívüli, mind a családon belüli közegben. A családi élet pedig a folytonos változások összehangolásának művészete. A pszichológus szerint ez a folyamat egy „családi össztánc”, melyben figyelni kell a gyermek egyéni fejlődési szükségleteit, összehangolva az aktuális külső hatásokkal. Például, ha a gyerek lassan ébred, komótosabban melegszik be reggel, szeret csendben ülni a ráérősen elfogyasztott reggelije felett, akkor nem szabad siettetni. Ellenkező esetben nyomás alá kerül, frusztrálódik és sérül a biztonságérzete. A gyermek nem biztos, hogy képes kommunikálni az igényeit, ezért a szülő feladata figyelni azt, hogy mi működik nála és mi nem. Így jelent védőfaktort a család a gyermeknek, hiszen összehangolja a változást az állandósággal.

Az időnek is nagy a szerepe

A pszichológusok mostanában kezdik élénken kutatni a családi rituálék szerepét a gyermek személyiségfejlődésében. Bognár Boglárka elmondta, hogy az összetartó-­megtartó rituálék kialakulásában nagy jelentősége van a családi kommunikációnak: olyan térnek és időnek, melyben együtt vannak a családtagok, beszélgetnek, ahol a napi terheket letehetik. Idő szempontjából ugyancsak fontos: a család különítsen el valamennyi időt arra, hogy a gyermeknek megszervezzen egy találkozást egy barátjával, osztálytársával.

Ha a gyerek nem tud ilyen téren kezdeményezni, a szülőre vár a feladat, hogy segítsen neki ebben. A szülőnek fontos feladata, hogy segítsen strukturálni a gyermek idejét, meghatározza azt, hogy mivel mennyi időt tölt, majd a kamaszkorig ezt folyamatosan képes legyen elengedni. A rituálék közé tartoznak a családi ünnepek, a találkozás és az elválás is, amelyek formája mind mintát ad a gyereknek.

A szakember szerint gyakran sérülnek a rituálék az időhiány miatt. Ez esetben a mindennapos tevékenységek idejét érdemes közös idővé változtatni. Nagyon jó lehet egy közös vásárlás során beszélgetni a gyerekkel, de az autóban töltött idő is alkalmas lehet a kommunikálásra. Ekkor nem az a fontos, hogy mi történt, hanem arra érdemes rákérdezni a szülőnek, hogy hogyan élte meg a gyerek a történést: mi volt neki fontos, mi volt a legjobb az iskolanapban?

Ugyancsak elengedhetetlen néha nem időre csinálni valamit, vagyis elkülöníteni egy olyan időszeletet, melyben a gyerek csak lehet, kedvére tehet bármit, akár haszontalanságokat is.

Értékközvetítő szerepek

Meghatározó a fiatalok életében az apa-lánya, anya-fia együtt töltött idő, hiszen ekkor kap a gyerek olyan mintát ellenkező nemű szülőjétől, ami befolyásolja későbbi párválasztásában. A pozitív minta tudatosabb és szerencsésebb párválasztáshoz vezet. Ez a családi rituálék értékközvetítő szerepe. A családi rituálék a félelem leküzdését is szolgálják, kritikus élethelyzetben lehetőséget kínálnak a félelmek feldolgozására. Mindezek mellett segítik a fejlődést, növelik az összetartozás érzését és a kapcsolatokkal való elégedettséget. Az összetartozásból fakadó kapcsolat pedig a leghatásosabb a félelem és a szorongás leküzdésére.