Nagy lépést jelentett a most záruló uniós program Magyarország zöldebbé válásában – galériával

A KEHOP a kiírt 62 felhívással mintegy 1316 milliárd forint összegben kínált EU-s támogatásokat. Célja a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése volt. A program jelentős támogatásokat kínált egyebek mellett a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra, a megújuló energiaforrások alkalmazására. Az irányító hatósághoz több mint 3200 pályázat érkezett, a kifizetett támogatás meghaladja az 1750 milliárd forintot. A forrásokból a kedvezményezettek széles köre tudta megvalósítani a hosszú távú eredményeket jelentő fejlesztéseit. A KEHOP támogatásával mintegy 300 ezer ember jut hozzá jobb ivóvízellátáshoz, megközelítőleg ugyanennyien részesültek javított szennyvízkezelésben. A programon belül több mint évi 86 ezer tonnával nőtt a hulladék-újrafeldolgozás kapacitása.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter köszöntőjében kiemelte, hogy a közel 1400 milliárd forintos fejlesztési forrás, melyet energiahatékonysági programokra fordítottak, nemcsak Magyarországnak, hanem az Európai Uniónak is hasznos. Ez a kormány és az Európai Bizottság közötti sikeres együttműködésnek köszönhető. A miniszter arról is beszélt, hogy a 2014 és 2020 közötti időszak zárásakor hazánk a forrásokat legjobban felhasználó tagállamok között szerepel majd.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter a kifejezetten energetikai célú beruházásokról adott összegzést. Energiahatékonyságra, épületenergetikai korszerűsítésekre, a zöldenergia-hasznosítás fokozására mintegy 2200 pályázatot nyújtottak be, melyek hozzávetőleg fele részesült támogatásban. A forrásoknak köszönhetően 363 megawatt megújuló energiaforrás létesült, 432 ezer tonnával csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A miniszter arról is beszélt, hogy az elmúlt években hazánk a klímabajnokok táborába tartozott, azon országok közé, amelyek folyamatos gazdasági növekedés mellett képesek voltak csökkenteni a károsanyag-kibocsátásukat: 1990-hez képest 37 százalékkal csökkenhet az üvegházhatású gázkibocsátás.

Lantos Csaba elmondta, hogy a háborús időkben veszélybe került energiaellátás biztosítása kiemelt cél, mégpedig zöldenergiával: ennek egyik pillére az atomenergia, Paks 1 a meghosszabbított üzemidejével és az épülő Paks 2-vel, sőt, egy kisebb erőmű létesítésével a 2030-as években. A másik pillér a megújuló energia.

A miniszter szerint napenergia-forradalom zajlik az országban. Jelenleg 5500 megawatt a naperőművek teljesítménye hazánkban, és a magyar gazdaság jövője a zöldenergia. A termelés mellett a tárolás fejlesztése a legfontosabb kérdés. Ezért jelentették be hétfőn a Napenergia Plusz Programot, mellyel a kormány a zöld energia fokozott hasznosítása érdekében a magyar családokat is segíti a modern napelemes rendszerek és tárolók telepítésében. A 75 milliárd forintos keretösszegű program napelem és tároló együttes létesítésében támogatja januártól a bruttó elszámolásba kerülő háztartásokat.

Ms Agnes Monfret, az Európai Bizottság osztályvezetője  hangsúlyozta, hogy jó eredmények születtek  a KEHOP források felhasználásával a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás terén, és nagy lépést tett az ország a karbonsemlegesség felé, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében.

Nagy Balázs helyettes államtitkár az operatív program eredményeit mutatta be. Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere a KEHOP keretében megvalósított fejlesztések Kecskemét térségére gyakorolt hatásáról beszélt. Dr. Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár a természetvédelemben elért eredményeket értékelte. Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója a program vízgazdálkodást érintő fejlesztéseit mutatta be.

Kurdi Viktor, a Bácsvíz Zrt. vezérigazgatója a mintaprojektjüket mutatta be, majd Horváth Attila, a Kecskeméti Termostar Kft. ügyvezetője bemutatta a biomassza hőerőművet.

A 2021-2027-es fejlesztési időszakban a KEHOP Plusz programban 1612 milliárd forint áll majd rendelkezésre.