Kevés a csapadék a trágyázáshoz Bács-Kiskun megyében

A hazai nitrát­ren­delet szerint október 31-től szünetelt a trágyázás a nitrát­érzékenynek minősített, illetve az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) rendszerbe bevont termőföldeken. Az őszi kalászosok esetében már korábban feloldották a tilalmat, azokban a kultúrákban február 1-jétől engedélyezi a jogszabály a fejtrágyázást. 

Az ősz végi, téli trágyázási tilalmi időszakban az állatokat legeltetni sem szabad. Kivételek azok a gazdaságok, ahol az állatsűrűség oly mértékű, hogy a kijutó trágya nem haladja meg éves szinten hektáronként a 120 kiló nitrogén-hatóanyagot. 

A trágyák kijuttatásának tilalma – a talajvizek védelmében – nemcsak az istálló- és műtrágyákra vonatkozik, hanem mindenféle nitrogén­tartalmú anyagra, így a komposztokra és egyéb nitrogénes termésnövelőkre is. 

Egyébként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezte az összes őszi vetésű kultúra esetében a február 1-től történő fejtrágyázás engedélyeztetését. Egyelőre nem tudni, hogy az Európai Bizottság elfogadja-e véglegesen a tilalmi időszak rövidítését. Erre akkor kerülhet sor, ha a termőföldeken folyó vizsgálatokkal bizonyítható, hogy a korábbi fejtrágyázás nem okoz a talajokban nitrátterhelést. 

Az ország mezőgazdasági területéből eddig mintegy négymillió hektár termőföldet minősítettek nitrátérzékenynek. 

Bács-Kiskun megyében viszonylag sok gazdálkodót érint a nitrátrendelet. 

A megye közel felén, a délkeleti tájakon foltokban, a kecskeméti, felső-kiskunsági térségben, továbbá Kalocsa, Baja, Bácsalmás, Madaras, Katymár környékén egybefüggően nagy területek számítanak nitrátérzékenynek. Dél-Pest megye talajvize pedig a kistérség teljes terjedelmében védelemben részesül a nitrátszennyezéssel szemben. 

Ezeken a tájakon a trágyázás külön szabályozását azzal indokolják a szakemberek, hogy ősszel, télen töltődnek fel vízzel a talajok. Ilyenkor a csapadék a mélyebb rétegekbe juthat, s magával viheti a mobilis tápanyagokat, egyebek közt a nitrátionokat is. A növényzettel borított, magasabb hőmérsékletű időszakban, vagyis amikor a trágyakijuttatás nem tiltott, a kimosódás kevésbé jellemző, mivel a növények gyökérzetének szívására a víz mozgása inkább felfelé irányul. 

Gazdaköri információink szerint a fejtrágyák kijuttatásával ez idő tájt bizonytalanok a termesztők. Szárazak a szántóföldek. Ha ugyanis most betartják a tápanyag-utánpótlás téli menetrendjét, elveszhetnek a műtrágyák egyes hatóanyagai. 

A száraz talajokban is van annyi nedvesség, ami meggyorsítja a vegyületek bomlását, ezért a nitrogén, az ammónia talajoldatba juttatásához kevés, de ahhoz elég, hogy a hatóanyagok elszökjenek a levegőbe. 

Bács-Kiskun és Dél-Pest megyében különösen fontos lenne a vetemények erősítése. A térségben a tartós szárazság visszafogta az ősziek fejlődését, a növények gyengék, sok táblán még látszanak a sorok.