Évi ezer strucc kel ki a halasi farmon

– Nem mindennapi hivatást választott magának. Hogyan jött az ötlet, hogy strucctenyésztéssel foglalkozzon?

– Olyat szerettem volna csinálni, ami viszonylag helyhez kötött és nem csinálják sokan. Kezdő lépésként felvettem a kapcsolatot olyan emberrel, akinek voltak struccai, így sajátítottam el az alapokat, de a folyamatok csínját-bínját saját magam, autodidakta módon tanultam meg. Nehéz volt az első pár év, de aztán belerázódtam. Nem véletlen, hogy már huszonhárom éve foglalkozok ezzel.

– Milyen folyamatokat kell végigjárni, hogy az egy-másfél kilós strucctojásból kibújjon a fióka? Milyen alapvető szabályokat kell betartani a sikeres keltetéshez?

– Egy család, amelyben egy kakas és két tojó van, tavasztól őszig körülbelül száz tojást tojik. A strucctojásokat összeszedjük és egy hétig tároljuk 15–17 Celsius-fokon, naponta egyszer 180 fokot forgatjuk, hogy ne tapadjon le az embrió. Utána az előkeltető gépbe helyezzük őket, ahol 38-40 napig vannak, 36–36,5 Celsius-­fokon és 20–25 százalékos páratartalmon. Lámpával figyelem őket, hogy melyik hol tart a fejlődésben, elméletileg 42 napra kelnek ki. Ezt követően a bújtatóba helyezzük őket, ahol olykor emberi segítséggel körülbelül egy nap alatt kelnek ki. Három-négy napot töltenek a bújtatóban, ahol megtanulnak lábra állni. Ez idő alatt nem kapnak se ennivalót, se vizet.

– Miután már stabilan állnak a lábaikon, hova kerülnek a kis jószágok? Mit és mikor kapnak először enni?

– Ezután az általunk csak bölcsődének nevezett nagy tálcára kerülnek, ahol 30 Celsius-fokot biztosítunk nekik, ott megtanulnak enni és inni, mi közben folyamatosan figyelemmel kísérjük az önállósodásukat. Először strucc­indítótápot kapnak és nagyon kevés lucernalevelet. Két hét után kerülnek óvodának nevezett nagy tálcába, ahol már kimehetnek a szabadba, ha legalább 20–25 fok van kint, de még nem ázhatnak meg. Egy hónapos kor körül szokták tőlem elvinni azok, akik hizlalni szeretnék őket. Ezt azért nem én csinálom, mert a keltetéssel és az előneveléssel ellentétben a felnevelésük nagyon helyigényes, különösen, hogy mi évente körülbelül ezer struccot keltetünk ki.

– Ezek a nagy testű madarak a legforróbb kontinensként emlegetett Afrika szavannáin őshonosak. Miként vészelik át az Európa klímájára jellemző, időnként több tíz fokos mínuszokat?

– Abszolút alkalmazkodtak az itteni éghajlathoz. Tavasztól őszig van a tojásrakás, ilyenkor az energiájukat a tojástermelésre fordítják, majd ahogy bejön a hidegebb, leállnak a tojástermeléssel, leszigetelik magukat faggyúval, valamint zsiradékkal és téltől tavaszig igazából kitelelnek. Bírják a mínusz 10 és 20 Celsius-fokot is.

– A strucc a legnagyobb ma is élő madárfaj, ami akár két-két és fél méter magasra is megnőhet, tömege a 150–200 kilót is elérheti. A struccfiókáknak viszont még egész különleges a kinézetük, hisz fejük és nyakuk már felnőtt társaikéhoz hasonló, testük viszont a kis tollkezdeményekkel még inkább egy sündisznóhoz hasonlít. Mennyi idő alatt érik el ezeket a gigantikus méreteket? Milyen tápanyagot fogyasztanak?

– Egyéves kor körül már vágásérettek, azaz elérik a százkilós súlyt, két-három éves kor körül pedig ivarérettek. Én egyébként azt szoktam mondani, hogy a strucc az a jószág, amelyik a legsilányabb takarmányt is a legjobban hasznosítja. Egy kiló szemes- és egy kiló szálastakarmányt eszik meg naponta három-négy hónapos korától kezdve.

– A struccoknak lényegében minden része értékesíthető. Húsa, bőre és tolla miatt világszerte tenyésztik. A belőlük készült hústermékek azonban – legalábbis a magyarok pénztárcájához mérve – cseppet sem olcsók. Önök hol értékesítik a legtöbb árut?

– Egyéves korukban szoktam visszavásárolni őket, majd élő madárként, vagy itt, Magyarországon részegységeire vágatva, a húsát, bőrét és tollát értékesítjük. 99 százaléka megy külföldre, például Németországba, Olaszországba, Spanyolországba, Franciaországba, Svájcba, Angliába és a skandináv országokba is. Magyarországon inkább csak karácsony vagy húsvét előtt keresik a strucchúst, hisz lényegesen drágább, mint a baromfihús. A struccszínhús 3000–4000 forint, míg a csontos, illetve a belsőség 2000 forint körüli áron kapható.

– Pedig a strucchús rendkívül egészséges.

– Így igaz, a vörös húsok kategóriájába tartozik, a borjúhúshoz hasonlít, viszont nincs benne kergemarha-kór. Emellett zsír- és koleszterinszegény, sok fehérjét és vasat tartalmaz, így a szív- és érrendszeri problémával vagy magas vérnyomással küzdők is bátran fogyaszthatják.

– Visszatérve arra, hogy a strucc széleskörűen felhasználható madár. Ha jól tudom, nem kivétel ez alól a fióka nélküli strucctojás héja sem, hiszen dísztárgyakként gyakran használják őket.

– Valóban. A strucctojás héját, amiben nem lesz fióka, kifújjuk és az festhető, gravírozható, díszíthető. Lámpabúra, ékszertartó doboz készíthető belőle. A tojásdarabból csináltak például már ajtócsilingelőt is, tehát aki kreatív, az sok mindenre felhasználhatja.

– Napjainkban megkerülhetetlen a kérdés: a Bács-Kiskun megyében idén márciusban újra megjelent madárinfluenza, illetve a világot térdre kényszerítő koronavírus-járvány milyen hatással van az önök munkájára? A világjárvány miatti határzárak nehezítik a külföldi értékesítést?

– A madárinfluenza nem igazán befolyásol bennünket, de természetesen a járványügyi szabályokat mi is betartjuk. A koronavírus viszont kicsit nehezebbé tette a határok átjárhatóságát, de kezdik feloldani a korlátozásokat, így véleményem szerint júniustól zökkenőmentesen működhetünk tovább.