Délen rosszabbul, északon jobban élnek az emberek

Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer még az előző évszázad utolsó éveiben kezdte egyéb tevékenységei mellett feldolgozni azokat az adatokat, amelyek segítségével jól láthatóak az ország fejlett és fejletlen részei. A legfrissebb adatok 2017-re vonatkoznak, a tavalyi információk feldolgozás alatt állnak.

Az elérhető adatokból kiderül, hogy a megyében a lakosság számához viszonyítva a legtöbb módos ember Kecskeméten él, míg Bácsszentgyörgyön a legkevesebb. Az is jól látható, hogy Bács-Kiskun csak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya, Somogy, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét előzte meg a nettó bérek szempontjából. Egy főre éves szinten 891 566 forint jutott két éve Bács-Kiskunban. Fejér megye 1.188.000 forinttal vezeti az országos listát. Érdekes, hogy az említett 2017-es évben Kecskeméten egy hónapban egy főre átlagosan 98.030 forintnyi elkölthető jövedelem jutott egy családban. Ballószög és Városföld megelőzi néhány ezer forinttal a megyeszékhelyet. Budapesten ez az összeg több volt 108 ezer forintnál.

Minden bizonnyal sok település polgára irigykedhet a fővárosra, mivel nagyságrendben alacsonyabbak a jövedelmek vidéken. Bácsszentgyörgyön például egy hónapot tekintve az említett egy főre jutó elkölthető jövedelem nem érte el a 30 ezer forintot két éve. Ez a megye legszegényebb faluja. A második legszerényebb módú település az elkölthető pénzek alapján Bácsszőlős, ahol 35.166 forint jutott egy hónapra fejenként. Azaz körülbelül egyharmada a kecskeméti havi átlagnak.

Lélekszám alapján a megye második legnagyobb települése Baja. A Sugovica-parti városban nettó 73.514 forint elkölthető jövedelem jutott havonta átlagosan egy főre, ezzel a 23. helyet tudta kivívni a megye települései között. A megyeszékhely mellett megelőzte például Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Szabadszállás, Kunszentmiklós, Dunavecse a városok közül. A falvak közül Ballószög, Városföld, Helvécia is Baja előtt áll. Ez részben annak köszönhető, hogy a kecskeméti jobban fizető munkahelyek dolgozóinak egy része ezeken a településeken lakik. Harta, Apostag, Nyárlőrinc, Fülöpjakab, Jakabszállás, Kunfehértó, Szalkszentmárton is Baja elé kerültek az adatok szerint.

A számok egyébként a látható gazdasági szférából összegyűjtött információk. A fekete- vagy a szürkeszektorban megszerzett bérkiegészítést csak becsülni lehet. Ezek ugyanis növelhetik a fentebb leírt nettó jövedelmeket. Hallani olyat, hogy valakit 4 órás munkára jelentenek be, de nyolcat dolgozik. Az erre eső bért „zsebbe” meg is kapja, ugyanakkor a kisebb bejelentett összeg jelenik meg a statisztikában. Illetve az elemzett adatsorban nem jelenik meg a naturáliák, gyümölcs, zöldség és egyéb élelmiszerek háztáji megtermelésének értéke sem.

Ahol a leggazdagabbak élnek

Két éve egy átlagkeresetű ember bruttó 3 millió forintot vihetett haza egy év alatt Magyarországon. Az országos információs rendszer az évi bruttó 5 millió forint felett adózókat is megszámolta. Ők azok, akik két éve 416 ezer forintot kerestek havonta. Kecskeméten a munkavállalók közül minden nyolcadik-kilencedik ember vitt haza egy év alatt több mint ötmilliót. Azaz, a fizetést kapók csaknem 12 százaléka. Ugyanez a szám Baja esetében 8,3 százalék, Kiskunhalasnál 8,3 százalék, Kalocsán pedig 7,85 százalék. A sorban Kömpöc a legutolsó a megyében ott ugyanis minden századik alkalmazott kereste meg az éves 5 millió forintot.

Ahol a legkevesebb a jövedelem

A felmérés azt is kimutatta, hogy hol él a legtöbb olyan munkavállaló, aki két éve kevesebb mint bruttó egymillió forintot keresett. Összesen 48 olyan település van a megyénkben, ahol az adófizetők 40 százaléka nem érte el az éves bruttó egymilliós keresetet. Ez utóbbi szám Kömpöcre vonatkozik, de Csikérián például 55 százalékos az említett arány, Bácsszentgyörgyön háromból két ember 1 millió forint alatt keresett. Kecskeméten a dolgozók 27, míg például Kiskunfélegyházán 30 százaléka keresett kevesebbet, mint évi 1 millió forint. Baján pedig minden harmadik ember jövedelme volt igen alacsony.