Nehéz helyzetben vannak a spárgatermesztők

A szerb határ közelében fekvő településen a közelmúltban rendezték meg a kacsa- és spárganapot (melyről itt számoltunk be részletesen – a szerk.). A faluban manapság 15-20 családnak nyújt megélhetést a spárgatermesztés. Összesen mintegy 20-25 hektáron termelnek spárgát, ezzel a déli határvidéken Kelebia az egyik spárganagyhatalom. Ronyecz Péter és családja 2001 óta foglalkozik a zöldség termesztésével, jelenleg 14 hektáron termel spárgát.

– A faluban az elmúlt fél évszázadban mindig is termesztettek spárgát, és eladható is volt, az idei év azonban kritikusan rosszul sikerült – mondta el lapunknak a termelő, aki szerint több tényező is közrejátszott ebben. – Az egyik, hogy az elhúzódó hideg után hirtelen jött nagy meleg miatt a spárga egyszerre indult növésnek és együtt dömpingszerűen jelent meg a nyugat-európai piacon az összes megtermett spárga. Ez nagyon lenyomta a felvásárlási árakat, és nehéz helyzetbe hozta a magyar termelőket is.

A nem megfelelő piackutatás miatt a kelebiai és környékbeli termelők mindössze két környékbeli felvásárlónak tudják eladni a megtermelt spárgát, amit ők a német és az osztrák piacon értékesítenek tovább.

– A szűk felvásárlói lehetőség meglehetősen kiszolgáltatott helyzetbe hozta a termelőket. Ugyan még tart a spárga betakarítása, amelynek a szezonja március végétől május végéig tart, a kelebiai termelők közül már sokan lemondtak arról, hogy értékesíteni tudnák a megtermelt spárgájukat – mutatott rá Ronyecz Péter, aki tud olyan gazdáról is, aki elkeseredésében kiszántotta a földből a már megtermett spárgát.

– Nehezítette a helyzetet a május elsejei többnapos munka ünnepe is, amikor egész Európában leállt a felvásárlás és a szállítás, így a kele­biai termelők sem kockáztatták meg, hogy tovább szedjék és tárolják a spárgát, amit aztán vagy megvesznek tőlük, vagy nem – mutatott rá a kele­biai gazdálkodó.

Gondot jelent a spárgatermesztéshez szükséges jelentős munkaerő előteremtése is, a hazai munkavállalók híján erdélyi és vajdasági vendégmunkásokat hívnak, azonban ők is egyre kevesebben vállalják a munkát.

Az évi hét-nyolcezer tonnás magyar spárgatermelés csupán tíz százaléka marad itthon, mivel nincs kultúrája a spárgafogyasztásnak idehaza. Kelebián is hiába termesztenek 50 éve spárgát, a megtermelt zöldség mindössze 1-2 százalékát tudják helyben eladni.

– A helyi közétkeztetésben is csak keveset használnak fel belőle, egyrészt mert túl drága, másrészt, mert hiába lehet számtalan ételt készíteni belőle, a gyerekek a menzán csak néhány fajtát kedvelnek belőle – tudtuk meg a

helyi közélelmezésért felelős önkormányzati illetékestől.

Az összefogás a jövő záloga

Maczkó József polgármester szerint az idei katasztrofális körülmények ellenére van jövője a spárgatermesztésnek Kele­bián. Ehhez azonban szerinte elengedhetetlen, hogy a helyi termelők felismerjék az összefogás fontosságát.

– Vannak különböző pályázati lehetőségek, a támogatások segítségével a spárgatermesztés helyi infrastruktúráján lehetne fejleszteni. Hűtőházat, csomagolóüzemet építeni, szállítóeszközöket vásárolni. Fontos a hatékony külföldi piackutatás, a termőterületet bemutató marketing, valamint a spárgafogyasztás népszerűsítése, ezt a célt szolgálta a hétvégi kacsa- és spárganap is, ahol számtalan féle spárgaételt kóstolhattak a résztvevők – mutatott rá a település vezetője.