Megyénk az ország második legnagyobb gyümölcsöskertje

Hazánk második legnagyobb gyümölcstermesztő területe Bács-Kiskunban található. Az első helyen ebben az összehasonlításban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye végzett. Nálunk a nagy számú gazdaság egy része a megye északi részén, a Lajosmizse, Kiskunfélegyháza, Tiszakécske háromszögben található. A megyeszékhelytől délre, a Kiskunhalasra vezető főút mentén jegyez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) még jelentős ültetvényszámot. Soltvadkert, Kecel, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunmajsa és délen Jánoshalma térségében foglalkoznak sokan gyümölcsözéssel.

Bács-Kiskunban az ezredforduló és 2017 között nem változott az a terület – 10 ezer hektár –, amelyen a gazdák termesztést folytattak. Ez azért is érdekes, mert ültetvénytelepítésre sok pénz állt rendelkezésre, és a falusi munkanélküliség enyhítését lehetett volna csökkenteni a termelési potenciál növelésével.

A megyei gazdák tavaly Bács-Kiskunban összesen 492 ezer hektáron folytattak mezőgazdasági tevékenységet. Mint arról korábban beszámoltunk, a következő hetekben a KSH felmérést készít arról, hogy az országban termő kilenc legjelentősebb gyümölcsöt hány ültetvényen termesztik. Erre azért van szükség, mert a legutóbbi részletes adatsor nyolc éve készült, ezt kívánják felfrissíteni az idén. Illetve arra is kíváncsiak, vajon a korábbi tendenciák folytatódnak-e 2018-ban.

A 2010-es KSH-adatok alapján ugyanis érdekes kép rajzolódik ki. Az évszázad első évtizedében a megyében megháromszorozódott a bodzás ültetvények területe. A cseresznyét 64, a körtét 26 százalékkal termesztették nagyobb területen, mint 2001-ben. Ugyanakkor az is igaz, hogy az alma területe 40, míg a kajszibaracké 39 százalékkal zsugorodott az évek során.

A bodzatermesztés egyik központja Kecel. Kornóczi János falugazdász azt mondja, hogy 570 hektáron terem a bogyós gyümölcs a város környékén. A telepítések jelentős része az utóbbi években történt. A gazdák többnyire a szántók helyére ültettek fákat. Éveken át jó ára volt a bodzának, ám tavaly ez lecsökkent 60 forintra. Becslése szerint legalább 100 forintot kellene fizetni kilónként ahhoz, hogy ne legyen veszteséges az élelmiszer- és a gyógyszeriparban felhasználható bogyós gyümölcs előállítása.

Kecel külterületén több mint háromezer hektáron termesztenek különböző gyümölcsöt. A város környékén 360 hektáron cseresznyét és meggyet szüretelnek nyaranként. Ennél nagyobb területen, 440 hektáron pedig a családok különböző szilvát termelnek. Tavaly a meggynek és a szilvának is jó volt az ára. Ez annak volt köszönhető, hogy Lengyelországban és Németországban a januári hideg miatt elfagyott az ültetvények egy része. Lengyelországból például nagy termelők jöttek Kecelre, hogy felvásárolják a meggytermést, mivel a lengyeleknek a szerződéseik alapján beszállítói kötelezettségük volt a németek felé. Szőlőből még 2000 hektáron terem a gyümölcs. Tavaly jó közepes termés volt, de a felvásárlási árak nem voltak magasak.

– A gyümölcsösök jövőjét nem csak a felvásárlási ár vagy az időjárás befolyásolja. Problémát jelent a kézi munkaerő biztosítása. Ma 6400 forintot fizetnek egy személynek a nyolcórai munkáért. Sokan azonban nem ezt, hanem a közmunkát választják Kecelen, ami érthetetlen – mondta Kornóczi János falugazdász.