A szarajevói tűzvonalban is dolgozott a halasi származású operatőr

A halasi születésű Tóth B. László fotós, operatőr mozgalmas életútjáról mesélt kedd este a Forrás-Új Tükör Klub vendégeként a Végh-Kúriában. Az általános iskolában gordonkázott, zenei színdarabban szerepelt, rajztudása miatt pedig tehetséges grafikusnak tartották tanárai.

Tóth B. László azonban tizenévesen, amikor locsolkodási pénzéből megvette első fényképezőgépét, azonnal beleszeretett a fotózás művészetébe, ami megpecsételte a sorsát. Unokatestvére avatta be a fotózás alapjaiba, mellette tanulta meg a fotólabori munka menetét, éjszakákat töltött a képek előhívásával. A gimnáziumban már fotószakkört vezetett és több kiállítása is volt az iskolában.

A középiskola elvégzése után rádió-televízió műszerész képesítést szerzett, fotós-operatőri pályafutása pedig azután kezdődött, hogy Szegedre került a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola matematika-technika szakára. – Tanulmányaim alatt az egyetemi lapnál és a Dél-Magyarországnál is dolgoztam fotósként. Egyik újságíró barátomnak köszönhetően pedig bekerültem a Magyar Televízió szegedi stúdiójába, ahol életembe először kamerát vehettem a kezembe. Négy-öt évig dolgoztam itt, majd a budapesti stúdióban folytattam a pályafutásomat. Előbb külsős segédoperatőr, majd belsős kameramann, operatőr lettem – emlékezett vissza pályájára elejére Tóth B. László.

A Magyar Televízió munkatársaként a napi adások mellett, több színházi és sportközvetítés kapcsolódik a nevéhez. Sőt, a nagy sikerű Angyalbőrben című televíziós filmsorozaton is dolgozott. Operatőri munkája hozta el számára élete egyik legmeghatározóbb élményét: a kilencvenes évek elején, a dél-szláv háború idején Szarajevóban dolgozott tíz napig az osztrák tévé operatőreként. – Egy osztrák kolléga megkérdezte, van-e útlevelem, mert másnap indulhatnánk Szarajevóba, tudósítani a háborúról. Talán a kalandvágy miatt, de igent mondtam. Később megtudtam, hogy az elődömet meglőtték a tűzvonalban és egy osztrák kolléga sem vállalta a munkát, így kerültem én a képbe. Arra, ami kint várt ránk, nem lehetett felkészülni, mi is sokszor voltunk a tűzvonalban. Amikor épségben hazaértünk, megcsókoltam a magyar földet – mesélte.

A háború borzalmai után kellemesebb élmények várták Tóth B. Lászlóra, ugyanis a Zene, táj, város című műsornak ötven perces filmet forgathatott szülővárosáról. – Úgy álltam hozzá, hogy mintha diplomafilmet forgatnék, a maximumot akartam kihozni magamból és azt gondolom, sikerült. Pályafutásom csúcsának tartom ezt a munkámat – jelentette ki a halasi operatőr.

Tóth B. László jelenleg is Budapesten él, de gyakran tartózkodik Ausztriában, hisz néhány éve a bécsi tavaszi és őszi Klassik Festival munkatársaként dolgozik, több négykamerás felvétel fűződik a nevéhez.

Az utazás szerelmese is

A beszélgetés során Tóth B. László utazási szenvedélyéről is mesélt a halasi közönségnek, saját felvételeiből készített filmek részletein mutatta be két, emlékezetes utazását. 1998-ban felesége nagybátyjánál, Ausztráliában töltött bő egy hónapot, amit élete egyik legszebb élményének tart. A thaiföldi utazásának tapasztalatait is megosztotta a hallgatósággal, amiből a helyiek szigorú vallásosságát és az ország különleges látványosságát, az úszópiacot mutatta be részletesebben.