az első állatorvosok

2018.07.04. 17:10

Már háromezer éve fogászkodtak a mongol pásztorok

Lovakon több mint háromezer évvel ezelőtt végzett fogászati kezelésekre utaló nyomokra bukkantak német kutatók Mongóliában.

A William Taylor, a jénai Max Planck Intézet tudósa vezette kutatócsoport több ezer éves mongol pásztorkultúrák lovainak csontvázmaradványait vizsgálva megállapította, hogy

bizonyos fogakat sebészi úton eltávolítottak.

Eredményeiket az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) ismertették.

A szakemberek szerint ezek a világ legrégebbi ismert, lovakon végzett állatorvosi fogászati kezelésre utaló nyomok.

Közép-Ázsia nomád népeinek életében évezredek óta központi szerepet játszanak a lovak. A kutatók szerint már az úgynevezett szarvaskövekhez köthető khirigsuur kultúra idejében (időszámításunk előtt 1300-700) élő pásztorok is eltávolították lovaik fogát, ha azok az állatnak fájdalmat okoztak vagy zavarták az evésben.

Ez a lovak háborúban való bevetésében is döntő jelentőséggel bírt.

A kantárszerszámhoz használható fém zabla kifejlesztésével az állatok jobban kontrollálhatóvá váltak. Egy hibásan fejlődő vagy beteg fog azonban különösen fájdalmassá tette volna a lovak számára ezeknek az eszközöknek a viselését, ezért ezeket a fogakat valószínűleg inkább eltávolították.

William Taylor szerint a leletek azt is bizonyítják, hogy a lovaglás és a lótartás történelme az állatorvoslás fejlődése szempontjából is nagy fontosságú.

„Az állatorvoslásra gyakran inkább egyfajta nyugati tudományként tekintenek. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy a tudás nem Kína letelepedett civilizációiban vagy a Földközi-tenger térségében keletkezett, hanem már évszázadokkal korábban, a nomád népeknél, akiknek az élete lovaik jóllététől függött” – vélik a szakértők.

A szarvaskő-khirigsuur kultúrából a mongol sztyeppéken több száz többek között szarvasfigurával díszített sztélé maradt hátra.

Borítókép: Wikipedia

Ezek is érdekelhetik