Békéscsaba, Munkácsy városa

Az elmúlt időszakban készült el két etapban a Munkácsy Mihály Múzeum vadonatúj állandó kiállítása. Az Utazás TÉRben és IDŐben című tárlat révén, egy spirál alakban húzódó idővonal segítségével ismerhetik meg a látogatók Békéscsaba és a környék több ezer éves történelmét, és a végén érkeznek a csúcsponthoz, a világhírű festőfejedelemről szóló, az Egy géniusz diadala címet viselő kiállításhoz.

Munkácsy Mihály története egy olyan művészről szól, akit az 1880-as években a legkiemelkedőbb élő festőnek tartottak. Festőfejedelemként emlegették, géniuszként tisztelték Békéscsabán, Magyarországon, Európában és Amerikában egyaránt. Művei elgondolkodtatták és felrázták, máskor elvarázsolták és gyönyörködtették a közönséget – mindez igaz a jelen korra is.

A békéscsabai múzeum rendelkezik a világon a legtöbb Munkácsy Mihályhoz köthető relikviával, jelenleg csaknem 600 tétellel ‒ a tíz festményből és az ugyanennyi grafikából álló kollekció mellett. A nem mindennapi anyag a géniusz magával ragadó élettörténete és pályafutása mellett igyekszik megmutatni festészete műtörténeti, esztétikai, technikai, műkereskedelmi vonatkozásait is. Egy 19. századi történetet mesél el 21. századi nyelven.

Betyártámadás az emlékházban

A múzeumtól pár száz méterre, a Gyulai úton található a Munkácsy Emlékház, az egykori Steiner‒Omaszta-kúria. Az épületet a közelmúltban újították fel, és nyáron nyílik meg benne a vadonatúj, a kisnemesi életet a hagyományos mellett interaktív, 21. századi módon is bemutató kiállítás. A volt rezidenciában cukrászdát és kávézót ugyancsak kialakítanak. Az emlékház szomszédságában fekvő zöldterület az utcabútorokkal, filagóriával, virágokkal színesített Omaszta-park folyamatosan látogató.

Izgalmas maga az épület története is. Az 1840-es években Steiner Jakab építtette, ez volt az egyik első lakóház a Gyulai úton, az Ursziny‒Beliczey-kúria mellett. Az épület Munkácsy Mihály életének fontos helyszíne volt. Nyolcéves korában ugyanis elárvult (ekkor még eredeti vezetéknevén, Lieb Mihálynak hívták), s a Lieb gyerekeket az édesanya családja, a Reök família tagjai fogadták örökbe. Csabára, a Steiner-kúriába a nagynénihez Miska húga, Gizella került, Miska pedig a szintén a településen élő nagybácsihoz, Reök Istvánhoz. Együtt   mindennap elsétáltak a Steiner-kúriába ebédelni, illetve azért, hogy a gyerekek együtt játszhassanak.

Nem sokkal azután, hogy Munkácsy Mihály Csabára került, 1853. december 6-án betyárok támadták meg a Steiner-kúriát, s a felfegyverzett rablók olyan súlyosan bántalmazták a nagynénit, hogy nagyjából öt héttel később belehalt sérüléseibe. A legenda szerint férje, Steiner Jakab annyira félt a rablók visszatérésétől, hogy a háztól induló temetési menetet a ház ablakából nézte végig. Rá pár hónapra, 1854-ben el is adta a rezidenciát a szomszédos, kisnemesi Omaszta családnak.

Ecsetek és paletták a színpompás ligeti játszótéren

A Széchenyi liget bejáratát az a székelykapu jelzi, amelyet Békéscsaba testvérvárosától, Székelyudvarhelytől kapott ajándékba. A terület egykor temetőként szolgált, a sírkertnek ezt a részét 1850-ben kezdték felszámolni, és fákkal ültették be, sétautakat építettek ki benne. 1860-ban döntött úgy a képviselő-testület, hogy a sétakertet Széchenyi Istvánról nevezi el. 1865-ben Sztraka Ernő városi mérnök tervei alapján kezdték el parkosítani. A közelmúltban megújították, újabb sétányokat hoztak létre, futópályát létesítettek, illetve a Munkácsy-negyed kialakításának részeként bővítették a meglévő játszóteret, amely remek kikapcsolódást kínál a kisgyermekes családoknak.

Szelfipontként szolgálnak a kihelyezett szobrok

Megújították a Gyulai úti Munkácsy hidat, amely egykoron a legnagyobb híd volt a településen, ezért Nagyhídnak is nevezték, és a Gyula felé vivő országút része lett. Érdekesség, hogy 1857 tavaszán az inasként szolgáló Munkácsy Mihály mestere utasítására sárga okkerfestékkel mázolta le a híd fából készült szerkezetét. Ugyancsak a közelmúltban korszerűsítették a Kiss Ernő és a Kórház utcát összekötő hidat, mégpedig úgy, hogy az utalhasson a jelenlegi létesítmény helyén korábban álló, majd elbontott, Sztraka Ernő által tervezett hídra. Rövidesen a József Attila és a Deák Ferenc utca közötti kis híd is megújul: a mostani lebontása után vadonatújat építenek.

A Munkácsy-negyedben a festőfejedelem élete, munkássága és Békéscsabához fűződő viszonya ismerhető meg számos módon.

A Munkácsy-negyed kialakítását célzó projekt keretében több szobrot helyeznek ki, amelyek kiváló szelfipontként szolgálnak a turisták számára. Legelsőként a múzeum bejáratánál, a lépcsőn kapott helyet a festőfejedelmet ábrázoló, egész alakos szobor, Boros Péter alkotása. Ezt követően került a Csabagyöngye Kulturális Központ melletti Aradi vértanúk ligetébe Prisztavok Tibor Rőzsehordó című műve, amelyet Munkácsy Rőzsehordó nő című festménye ihletett. A tervek szerint a jövőben az Omaszta-parkban, valamint a felújítás alatt álló Ursziny‒Beliczey-kúriánál is telepítenek Munkácsy Mihály vagy művei ihlette alkotásokat.

Kedvelt pihenőhely az Árpád sori szoborsétány

A Munkácsy-negyed szerves részét képezi a szoborsétány, amely az Árpád soron húzódik, a Bajza utcától a Gyulai útig. Az Élővíz-csatorna mentén olyan közéleti személyek szobrát helyezték el az 1970-es években, akik valamilyen módon kötődtek Békéscsabához, és a település így kívánt nekik méltó módon emléket állítani. Később egy allegorikus alakkal egészült ki az alkotások sora. A sétány a helyiek kedvelt pihenőhelye, szintén a közelmúltban újították fel, utcabútorokkal és kuriózumként egy vízparti stéggel látták el.

Programokat kínálnak az intézmények

A Munkácsy Mihály Múzeum mellett a számos programot kínáló Csabagyöngye Kulturális Központ és a Békés Megyei Könyvtár is a Munkácsy-negyed szívében helyezkedik el. A két intézmény közötti területen kapott helyet az a sétány, amely a békéscsabai hírességeknek állít emléket. A Jókai színház és a Napsugár bábszínház – amely a megújuló és bővülő Ursziny‒Beliczey-kúriában talál majd otthonra – szintén sok-sok izgalmas időtöltési lehetőséget nyújt a városba érkezőknek, felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt.

Túl a határokon

A Békéscsabára érkezőknek érdemes a Munkácsy-negyed határait túllépve felkeresni a város további nevezetességeit is. Ajánlott ellátogatni a város megújult főterére, bekukkantani a belvárosi római katolikus templomba, valamint megnézni a szintén a közelmúltban felújított evangélikus kis- és nagytemplomot is. A kistemplom a város legősibb temploma, a nagy pedig Közép-Európa legméretesebb evangélikus temploma.