2024.04.22. 16:51
A redempciós határokat járták végig a kerekegyházi lokálpatrióták – galériával, videóval
Redempciós Szent György-napi határjárást tartott a hétvégén a Kerekegyházi Lokálpatrióták Egyesülete. A résztvevők lovas kocsival és gyalogosan járták be Kerekegyháza–Kunbaracs–Lajosmizse–Ladánybene közös határait. A résztvevők a kiindulási ponton, a Papszéki Magashatárnál gyülekeztek, ahol Bodor József, a Kerekegyházi Lokálpatrióták Egyesület elnöke mondott köszöntőt.
– Egyesületünk határjáró programja 2019-ben indult. Őseink lábnyomában címmel hirdettük meg rendezvényünket, ehhez hűen az 1745-ben kialakult és kijelölt határokat jártuk és járjuk végig. Útvonalunkat az Országos Levéltárból kikért térképek alapján terveztük meg. Az első határbejárás alkalmával a Kunbaracs, Kerekegyháza, Lajosmizse és a Kerekegyháza, Kecskemét–Hetényegyháza, Lajosmizse szakaszt jártuk végig, majd a Kerekegyháza–Kunbaracs–Kunadacs–Lajosmizse határ szakaszai kerültek sorra. Ezúttal az 1788. május 6-ai határjárás programját követjük. Akkor Baracs társközössége, Jászberény város elöljárósága és a Jászladányi birtokközösség tagjai barangolták be a területet. Az elődeink által kijelölt nyomvonalon nagyon sok helyen megtalálhatóak még a régi határjelek is. A köztes pontoknál újonnan felállított határjeleket keresünk fel és közös akarattal jelöljük meg azokat együttesen. Utunk során megismerkedünk a felkeresett tájegységek történetével, elnevezéseivel – fogalmazott Bodor József.
A rendezvény vendége volt Kiss Gábor jászkapitány, ami azért volt különleges, mert utoljára kerekegyházi rendezvényen regnáló jászkapitány 1862-ben, vagyis 162 éve volt jelen.
– Kerekegyháza egyharmadát 1745-ben Jászárokszállás váltotta meg. Ez a lépés nemcsak a határok átrajzolását jelentette, hanem a közösség összetartozásának megerősítését is szolgálta. A redempció függetlenségünk és a szabadságunk szimbóluma, amit büszkén kell őriznünk és ápolnunk. A határjárás nemcsak határaink fizikai bejárást jelenti, ez egy olyan esemény, ami lehetőséget biztosít arra, hogy összekössön minket a múltunkkal a jelenünkkel és jövőnkkel. A rendezvény erősíti közösségünk identitás tudatát, és összetartozását is – hangsúlyozta Kiss Gábor Jászkapitány.
Dr. Kelemen Márk Kerekegyháza polgármestere a határkövek szerepét és jelentőségét emelte ki beszédében. – A határ nem csak birtokot, hanem kötelességet is jelent. A határkövek az egymás iránti tisztelet, megbecsülés és az összetartozás jelképei. Ezek a kövek a jövőbe mutató, a közös együttműködés reményét is szimbolizálják. Kívánom, hogy a jövőben is legyen ez így – fogalmazott dr. Kelemen Márk.
Redempciós Szent György-napi határjárás
Fotók: Gulyás SándorA köszöntők után Kiss Gábor jászkapitány, Bertalan János emeritus jászkapitány, dr. Kelemen Márk Kerekegyháza, Kardos Attila Ladánybene polgármestere, Lőrincz Edit, Kunbaracs község jegyzője, Szabó István, a Kunbaracsi Polgárőrség elnöke, Bodor József, a Kerekegyházi Lokálpatrióták Egyesülete elnöke, Szurgyiné Muhari Anett Ladánybene Községért Alapítvány elnök asszonya, valamint Clos Enikő, Lajosmizsei Tanyamúzeum vezetője helyezett el emlékszalagot a Papszéki Magashatár oszlopon.
A gyalogtúrázok és a lovas fogatosok a Kerekegyháza–Kunbaracs–Lajosmizse–Ladánybene közös határainak bejárása után érkeztek vissza a kiindulási helyre, a Papszéki Magashatárhoz. A redempciós határjárást előadások és bemutatók színesítették.
Az egyik megálló helyen a térségben mára már idealizált népszerűség övezte Bogár Imre féle betyárbanda azaz a Bogarak életébe nyerhettek betekintést a résztvevők. Balla Kálmán főcsendbiztos Baski Gyurának - a Bogár banda vezérének - 1862. június 17-én a Ladányi Benei Pusztán özv. Téglásné tanyáján történt elfogásáról párbeszédekbe menő részletes jelentést készített. Az eredeti leírást felhasználva a Bács-megyei Huszár Bandérium és Tüzér Üteg korabeli egyenruháiba öltözve és fegyverzeteit használva, látványosan mutatták be az eseményeket a Kerekegyházi Lokálpatrióták Egyesületének tagjai a résztvevők körében nagy elismerést aratva.
Újra kijelölték a határpontokat
Az egyesület Kerekegyháza újjáalakításának százhatvanadik évfordulója kapcsán vette fel a kapcsolatot Jászárokszállással, Kerekegyháza anyatelepülésével. A kutatómunka közben a szolnoki levéltárban jelentős mennyiségű, az itteni megtelepedéssel kapcsolatos anyagra bukkantak, többek között az 1745-től 1788-ig terjedő időszak határbejárási jegyzőkönyveire. A jegyzőkönyveket lapozgatva határozta el az egyesület vezetősége, bejárják a területet, hogy beazonosítsák, újra kijelöljék a határpontokat. A határpontok beazonosítása, bár egy része még ma is megtalálható kő, cövek, vagy mesterséges domb formájában, nem volt egyszerű feladat, mégis sikeresnek bizonyult.
A cikkben szereplő videó megtalálható a Baon.hu Youtube-csatornáján is.