Időrablás

Az egyik reggel kicsit tovább tartott a felkelés után soraimat rendezni, mint ahogy az lenni szokott. Néhány perc késés, nem a világ. A szöszmötöléssel elpocsékolt időt nem lesz nehéz behozni, gondoltam optimista naivsággal. A dolgok nem úgy alakultak, ahogyan szerettem volna, mivel nem számoltam az emberi tényezővel. Az elébem keveredett jármű sofőrjével úgy autózott a betonsávon, mintha ő lenne az országút királya. A szembejövő forgalom miatt képtelenség volt előzni, így kénytelen voltam majd tíz percig mögötte araszolni. A szerencse végül mellém állt, a gutaütés helyett szabad utat kaptam. Sajnos az eset nem egyedi, hiszen manapság egyre többen képzelik azt, hogy bármit megtehetnek, egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy tetteiknek következményei vannak, vagy lehetnek, vagy csak egyszerűen rabolják mások drága idejét.