Kakastoll a parketten

Az ünnep tiszteletére kenyérből volt a kerítés és tűzijátékból a csillagos ég. Megértük, hogy politikai szögesdrótból fontak új schengeni határt Komáromtól északra. A hétvégén pedig csendőrt és új magyar gárdistákat termett a hazai ultrajobb. És (talán) a romagyilkosságok szociopata elkövetői kerültek rendőrkézre.

A szokásos üzletmenet mellett zajlott a kereskedés a történés-tőzsdén, a napi árfolyam-ingadozások hosszú távú hatásai egyelőre kiszámíthatalanok, de az jól látszik, hogy egyaránt van a piacon józanész-részvény, miként van igény a rasszizmuspapírokra is. A parketten zajló folyamatokat mindig jelentősen befolyásolják olyan szubjektív tényezők, mint a jövőtől való félelem vagy éppen az abba vetett hit, esetleg a spekulánsok tevékenysége.

A fenti felsorolásban szereplő események várható következményeit nem mindegyik esetében láthjuk még. A megszáradt kenyér prézliként végzi, a tűzijátékokról készült fotók bekerülnek a családi élményalbumokba, a megrettent kutyák pedig már tán el is feledték. A szlovák-magyar politikai viszony nyilván még jobban elhidegül, sokan fogják a magyar kocsmákban emlegetni, hogy Horthy apánk elszúrta, de miénk lesz. Mármint a Felvidék.

Az ilyen danolás az ultrajobbos honfitársaink fejében zajló kémiai folyamatokat nyilván katalizálja, és úgy fogják érezni, hogy csak gárdával a hátában haladhat előre az ország jó irányba. A köszönésbe foglalt szebb jövő felé. Ahol a spekulánsok miatt a tőzsdeparketten a kakastollnak igen nagy keletje lesz, mert csendőrre nagy az igény, annak meg kell a kalapjára.