Nagy tavaszi hajtásvadászat

Először elhajtották a népeket, ki a fővárosból, aztán a maradék maradékának a maradékát jól meghajtották. Fő-fődobott kő verzusz Ej, mi a kő!

FŐHAJTÁS KETTŐ. Főmerült a gyanú, hogy a nyúlon innen és túl is nagy gubancok lehetnek még. Ugyanis nem kizárt, hogy a tapsifüles – túl azon, hogy imádja a füvet, miáltal kábítószerrel való visszaélés tényének gyanúja merülhet fel – valószínűleg húsvéti tojásgránátokat készít elő, hogy a kölnivel, szódával, locsolókocsival vagy vízágyúval érkező locsolókat megzavarja. Nyuszi hopp, máris egyet elkapott. Ugye? Nem bízhatunk már senkiben és semmiben.

FŐHAJTÁS HÁROM. Van ám a tavaszi napsütésnek pozitív hozadéka is! Főhajtódnak a nadrágszárak, a szoknyaaljak, a pólók a has fölé kúsznak. A lágy tavaszi szellőnek nem kell nagyot sóhajtani, hogy még feljebb hajtsa. Régen vágyott titkos helyek bukkannak fel. Az intézkedő rendőr nagy örömére. Hiszen ettől kezdve nem kell sokat bíbelődni a motozással, a detektorozással.

FŐHAJTÁS NÉGY. Én magam főt hajtok azok előtt (én nem főt hajítok azok felé), akik ezen körülmények között is – mikor a dolgok csupán egy főhajításnyira tőlük történnek – emberek tudnak maradni. Akik élvezik, amint a főhajtás kibújik, a kishajtások meg örvendezve körös-körül állják. Akik emelt fővel tudnak végigsétálni az utcán, miközben a sorra kipattanó rügyek mosolyt csalnak ki belőlük.