Ország-világ

2021.02.27. 10:40

Bevándorlás és tüntetések – nemzetközi össztűz zúdult Athénra

Hazai és nemzetközi bírálatok is érték a jobboldali görög kormányt annak ellenére, hogy sikeresen kezeli az illegális bevándorlást és a koronavírus-járványt.

Fotós: AFP

Mégis egyre többször vádolják meg azzal, hogy a populisták táborát erősíti. A Magyar Nemzet cikkében a nyilatkozó szakértő szerint Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök csak a választási ígéreteit teljesíti.

Diktatórikus, tekintélyelvű, populista – az utóbbi mintegy másfél évben ezekkel a jelzőkkel is illették politikai riválisai Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnököt, akinek jobboldali pártja, az Új Demokrácia a 2019. júliusi választásokat követően került újra hatalomra.

„Liberálisként üdvözölték, de egyre inkább úgy tűnik, hogy egy újabb Orbán lesz belőle”

– írta augusztusban a liberális BalkanInsight.com hírportál újságírója, utalva arra, hogy aki Orbán Viktor miniszterelnök nyomdokaiba lép, az a „populista forgatókönyv” szerint cselekszik.

– Nem beszélhetünk diktatúráról, de a módszerei és az intézkedései – például a sajtó feletti ellenőrzés vagy a pandémia alatti korlátozó intézkedések – azt a célt szolgálják, hogy a kisebbség ne kerülhessen többségbe – mondta januárban az Euractiv.com hírportálnak Nikosz Kociász, az előző, baloldali görög kormány külügyminisztere.

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és az átláthatóságért felelős alelnöke – Magyarországgal és Lengyelországgal egyszerre említve Görögországot – decemberben azzal vádolta meg az athéni kormányt, hogy kizárólag az „állami propaganda készséges szolgáinak” juttatott állami pénzeket. Mindezekre a bírálatokra azok után került sor, hogy tavaly áprilisban

Kiriákosz Micotákisz is csatlakozott azoknak a pártvezetőknek a kórusához, akik a Fidesz kizárását követelték az Európai Néppártból,

amiért Magyarországon határozatlan időre rendkívüli felhatalmazást kapott a kormány a parlamenttől a koronavírus-járvány elleni küzdelemhez. A görög kormányfő akkor az „autoriter jellegű korlátozások” miatt bírálta Orbán Viktort.

Hasonló kritikákkal szembesül most maga Kiriákosz Micotákisz is,

akinek a kormányát több fronton is politikai támadás érte az elmúlt hónapokban. Az utóbbi hetekben például diákok ezrei tüntettek, azzal vádolva a kabinetet, hogy az egyetemi életet akarja ellenőrzése alá vonni a február 11-én elfogadott jogszabállyal, amelynek értelmében különleges rendőri erőt állítanának fel az egyetemi kampuszokon. Kiriákosz Micotákisz szerint a törvény segítségével

véget fognak vetni a kampuszokon előforduló kihágásoknak.

– Néhány hónappal ezelőtt a műszaki egyetemen álarcos fiatalemberek törtek be a rektor irodájába, törtek-zúztak, és a rektor nyakába akasztottak egy táblát azzal a felirattal, hogy meg kell védeni az egyetemfoglalókat. Néhány éve az athéni egyetem szenátusának az ülését zavarták meg húszan, és üvöltözve követelték, hogy tárgyaljanak velük – idézte fel a kihágásokat Fokasz Nikosz, az ELTE egyetemi tanára, szörnyű tetteknek nevezve az eseteket. A görögországi egyetemeken is oktató tanár leszögezte: bár a kormány választási programjában szerepelt a szóban forgó jogszabály bevezetése, azt mégsem gondolja, hogy az egyetemek a bűnözés melegágyai lennének.

– A görög társadalomban a hétköznapi rend fogalma mást jelent, mint Magyarországon.

Egy tízfős csoport megbéníthatja a belvárost, mert úgy érzi, sérelem érte. Ez része a görög hétköznapoknak – magyarázta Fokasz Nikosz.

Az új görög kormánynak azonban elsősorban az illegális bevándorlás elleni küzdelem miatt kell magyarázkodnia, hiszen a görög határőröket azzal vádolják, hogy a tengeren érkező, migránsokat szállító csónakokat következetesen visszafordítják.

– Egy jelentős dezinformációs kampány áldozatai vagyunk

– kényszerült magyarázkodásra már augusztusban, a CNN-nek adott interjúban a miniszterelnök, aki Törökországot tette felelőssé a külföldi sajtó és a jogvédő szervezetek félretájékoztatásáért. A jobboldali kormány hatalomra kerülése óta a korábbinál is jobban elmérgesedett a viszály Athén és Ankara között, részben amiatt, mert török hajók a Földközi-tenger keleti részén, vitatott hovatartozású területeken kutattak földgáz után. Másrészt amiatt, hogy tavaly tavasszal bevándorlók ezrei ostromolták meg a görög szárazföldi határt, miután Törökország megnyitotta előttük a határt.

– A görög kormány gyorsan reagált, mozgósította a hadsereget és a rendőrséget is, és azóta megerősítették a kerítést is, amely a határt védi

– mondta Fokasz Nikosz, felhívva a figyelmet arra, hogy az új kabinet választási programjában is szigorúbb fellépést ígért az illegális bevándorlással szemben, a jogtalanul érkezőket a szárazföldön visszafordítja. A civil szervezetek szerint nem is ezzel, hanem a tengeri határon történtekkel van a baj, ahol a csónakokon érkezőket a nemzetközi jogi kötelezettségei szerint fogadnia kellene Görögországnak, s megvizsgálnia, menekültekről van-e szó. A görög kormány cáfolja a szerinte Törökországból származó vádakat, Kiriákosz Micotákisz pedig a CNN-nek is azt hangsúlyozta, hogy

a Görögországba érkezők többsége biztonságos országból, Törökországból indult el, tehát nem tekinthetők menekülteknek.

Nótisz Mitarákisz menekültügyi miniszter a The Times brit napilapnak decemberben azt mondta, egy Szomáliától Nagy-Britanniáig terjedő, embercsempészek és civil szervezetek által működtetett csempészhálózat szervezi a bevándorlást Görögországba.

Athén szigorú fellépése következtében a bevándorlók száma jelentősen csökkent: az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai szerint 2020-ban mindössze 16 ezer migráns érkezett Görögországba, miközben ez a szám 75 ezer volt egy évvel korábban. Fokasz Nikosz szerint ez részben a koronavírus-járvány miatt is van, amit a szakértő szerint Athén jól kezelt, és ez is az egyik oka annak, hogy

a szavazatok negyven százalékával kormányra került Új Demokrácia most is 44 százalékos támogatottságnak örvend a felmérések szerint.

A számok is alátámasztják, hogy Athén jobban megbirkózott a járvánnyal, mint a válságos időket is megélt többi dél-európai állam. A 10,7 millió lakosú országban az újonnan igazolt fertőzöttek legmagasabb napi száma 3316 volt még november közepén, januárban szinte végig ezer alatt maradt, miközben összesen hatezer-négyszáz ember vesztette életét a járvány következtében.

– A magyarországinál is szigorúbbak a megszorítások. Athén környékén például semmi sincs nyitva. A hétvégéken este hat órától érvényes a kijárási tilalom.

A mediterrán életvitelt figyelembe véve érthető, hogy ingerültek a görögök – mondta Fokasz Nikosz. Görögország több térségét is karantén alá helyezték az elmúlt hetekben, a nem létszükségleti cikkeket árusító boltok és az iskolák bezártak a fertőzőbb vírusmutációk terjedése miatt. Arra a kérdésre, hogy a választások óta mivel tudta fenntartani népszerűségét a kormány, Fokasz Nikosz azt mondta, elsősorban a miniszterelnök személye miatt.

– Nagyon rutinos, fiatal politikus, aki régi politikuscsaládból származik, civilizáltan kommunikál – közölte a szakértő, aki szerint

vannak olyan ügyek, amelyekben a görög közvélemény többé-kevésbé egységes, és támogatja a kormányt, ilyen például a mindig aktuális görög–török viszály.

Borítókép: Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök / Dimitris Papamitsos / GREEK PRIME MINISTER'S PRESS OFFICE / AFP

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában