Klezmer muzsika és kóser ételek a halasi Nyári Zsidó Fesztiválon - Képekkel

A programok helyszíne a halasi Zsinagóga udvara volt, ahol kora délelőtt kezdődtek az események a hagyományos zsidó ételek készítésével.
Az ünnepség hivatalos része emléktábla avatásával vette kezdetét, amelyet a néhai halasi főrabbi, Dohány József tiszteletére helyeztek el a zsinagóga, főbejáratának belső oldalán. Ez után Ritter Nándorné vezetésével megismerkedhettek a résztvevők a halasi zsinagóga épületével, a szidóság hagyományaival.

Délben az elkészült kóser ételekből fogyaszthatott a megéhezett vendégsereg, halászlé, kakaspörkölt, sólet, és lekváros fánk volt a fő fogás.
A rövid sziesztát követően Himmer Veronika, Nagy Szilvia, Nagy Anita és Raáb Gábor zsidó dalait hallgathatta a közönség. Délután Káposzta Lajos helytörténész vendégei voltak a színpadon Markovics Zsolt főrabbi, Édes Árpád református lelkész, és Katona Béla baptista lelkész lesz, akik a zsidó és keresztény vallás kapcsolatát boncolgatták, majd Végső István történész volt a pódiumbeszélgetés vendége, akivel a Holocaust Kiskunhalason című könyvéről beszélgetett a műsorvezető.

Délután bepillantást nyerhettek az érdeklődök egy zsidó istentiszteletbe, ami után a veszprémi Pannon Egyetem professzora, Kamarás Iván tartott előadást a magyarországi vallásosságról.

A szabadtéri rendezvények záró eseményeként mintegy másfélórás koncertet adott a Jeruzsálem Expressz Klezmer Band, ami után a Szomorú vasárnap című színházi előadást tekinthette meg a közönség a Szabadkai Népszínház magyar tagozatának előadásában, a városi filmszínházban.

Az Amerikai Egyesült Államokból, Canadából, Ausztráliából és Izraelből is érkeztek Kiskunhalasra a főrabbi leszármazottjai közül a hétvégi emlékünnepségre.

Az eseményen jelent volt Dohány József unokája is, aki méltatta a halasi izraelita közösséget a zsidó hit és hagyományok ápolása terén kifejtett tevékenységéért. Az egykori halasi főrabbi 1881-ben Nagyváradon született; a halasi izraelita közösség előjárósága 1914-ben iktatta be rabbinak és harminc éven keresztül volt a halasi zsidóság vallási vezetője, de közírói munkássága is jelentős volt.

1944-ben a halasi gettóból a Dél-alföld legnagyobb gyűjtőtáborába, majd Ausztriába szállították. Visszatérése után újjászervezték a halasi hitközséget, rendbe hozták a zsinagógát és a temetőt. Dohány József 1949 elejéig volt a város főrabbija, majd Jeruzsálembe ment, ott halt meg 1973-ban, és ott is temették el.

Az Amerikai Egyesült Államokból, Canadából, Ausztráliából és Izraelből is érkeztek Kiskunhalasra a főrabbi leszármazottjai közül a hétvégi emlékünnepségre.

Az eseményen jelent volt Dohány József unokája is, aki méltatta a halasi izraelita közösséget a zsidó hit és hagyományok ápolása terén kifejtett tevékenységéért. Az egykori halasi főrabbi 1881-ben Nagyváradon született; a halasi izraelita közösség előjárósága 1914-ben iktatta be rabbinak és harminc éven keresztül volt a halasi zsidóság vallási vezetője, de közírói munkássága is jelentős volt.

1944-ben a halasi gettóból a Dél-alföld legnagyobb gyűjtőtáborába, majd Ausztriába szállították. Visszatérése után újjászervezték a halasi hitközséget, rendbe hozták a zsinagógát és a temetőt. Dohány József 1949 elejéig volt a város főrabbija, majd Jeruzsálembe ment, ott halt meg 1973-ban, és ott is temették el. Az emléktábla a Zsinagóga falára került -->