Zászlót bontott a litván-magyar barátság

A litvániai Ukmergė városa lett a hatodik testvértelepülése Kiskunmajsának. A kisváros legrégebbi testvértelepülése az erdélyi Gyergyószentmiklós, ahová 1941-ben, azaz 74 éve érkeztek meg a testvéresülést szorgalmazó majsai küldöttek. A rendszerváltoztatás után újra megerősödtek a barátai kapcsolatok és a testvértelepülések száma is gyarapodott: a vajdasági Topolya 1993, a német Lommatzsch és a lengyel Lubliniec 1998, a németországi Bad-Schönborn pedig 2000 óta partnervárosa Majsának.

A legújabb testvérvárosi szerződés aláírására a Kiskunmajsa 1743-as újratelepülésére emlékező, Majsa Napok ünnepségsorozat keretében került sor. A város főterén tartott ünnepi képviselő-testületi ülés során adták át a települési kitüntetéseket, majd ezt követően írta alá a partnerségi dokumentumokat Ábrahám-Fúrús András kiskunmajsai és Rolandas Janickas ukmergėi polgármester, aki a 23 ezres litván város zászlaját hozta ajándékba.

Ukmergė és Kiskunmajsa már 1991-ben kapcsolatba került, s később a litvánok szorgalmazták is a szorosabb együttműködést, de a majsai városvezetés elodázta a döntést. Egyedül a Majsa Alapítvány vállalta fel a kapcsolattartást a baltiakkal, akikkel közösen a „Megújuló energiák – megújuló kapcsolatok” elnevezésű, uniós finanszírozású, testvérvárosi programnak is részesei voltak.

– A két település nem hivatalos kapcsolatai lassan negyedszázadosak – mondta el az ünnepi ülésen a kapcsolatok kezdetéről Kozma Huba, majsai helytörténész, aki 1991 januárjában, az MDF országgyűlési képviselőjeként járt a KGB által körbezárt Vilniusban.  – Január 13-án érkeztünk a litván fővárosba, ahol a televíziótoronynál valóságos ütközet dúlt. A szovjet megszállók fegyverrel támadtak a szabadságukért eszköztelenül tüntető litván hazafiakra. Tizenöt ember halt meg ebben a tömegmészárlásban – emlékezett vissza a véres forradalmi eseményekre Kozma Huba, aki akkoriban a litván parlamentben is felszólalt és a magyarok szolidaritásáról, együttérzéséről biztosította a litván népet. 

Mint elmondta: fél évvel később, a szovjet csapatok Magyarországról való kivonulásának ünnepén, litván fafaragók érkeztek Kiskunmajsára, és ők ajándékozták a városnak a Szabadulás szobrot, amit a helyi zeneiskolánál állítottak fel. ­– A szabadság istennőjét ábrázoló szoborral szerették volna megköszönni a magyarok, így a majsaiak bajtársiasságát – tette hozzá Kozma Huba. 

A litván fafaragók egyike, Rimantas Zinkevičius később is többször visszatért Kiskunmajsára. Az ukmergėi szobrászművész készítette az elődfalu, Mayossaszállás emlékművét, majd Pongrátz Gergely, egykori Corvin közi főparancsnok kérésére, egy ülő Krisztus szobrot faragott a kiskunmajsai 56-os kápolna előtti térre. Rimantas Zinkevičius a mostani ünnepnapok idején is Majsán tartózkodott és egy kivágásra ítélt platánfa törzséből elkészítette a testvértelepülések összetartozását szimbolizáló szobrot.

Kiskunmajsa kitüntetettjei

A legnagyobb települési ünnepnapon adják át a város kitüntetéseit is. Kiskunmajsa Díszpolgára címet vehetett át Dr. Kiss Tibor háziorvos, aki negyven év áll a majsaiak szolgálatában. Majsa Városért díjjal jutalmazták Bakos Ferenc szobafestő-mázoló – aki a helyi ipartestület elnöke – közösségért végzett tevékenységét és ezt az elismerést kapta Nokta Gábor táncpedagógus, a Mayossa Hagyományőrőz Egyesület elnöke. Tiszteletbeli majsai polgárra fogadták a német testvértelepülésen, Lommatzschban élő Németh Istvánt, aki sokat tett a két város partnerségéért. Kiskunmajsa Sportjáért kitüntetést kapott Szikora Melinda, a legutóbbi magyar bajnok Ferencváros kézilabda csapatának kapusa, aki Majsán kezdte pályafutását. A sportdíjat megkapta a HUNOR Bérkilövő és Tömegsportszervező Vadásztársaság is, akik az ország egyik legjobb lőterét működtetik a városban.