2006.09.01. 15:58
Interjú a Bon-Bonnal: Családi zenekar vagyunk változatos zenei stílussal
A Bon-Bon régi álma teljesült, hiszen ebben az évben felléptek a Hírös Héten a múlt csütörtökön. A zenekar a buli végére lázba hozta a közönséget és tetőfokára hágott a hangulat. A koncert után a jókedvű Török Tamással, az együttes basszusgitárosával, vokalistájával beszélgettünk.
- Milyen élmények fűzik Kecskeméthez?
– A kedvenc városaim közé tartozik. A főtérnek olyan atmoszférája van, mely különleges érzéssekkel tölt el, ha itt vagyok. Minden évben körülbelül három-négy koncertet adunk itt, és azért jövünk szívesen, mert a közönség nagyon szeret minket.
– Mi a véleménye a Hírös Hétről?
– Nagyon értékes fesztiválnak tartom, mert mi magyarok itt Kecskeméten megmutathatjuk Európának, a múltunkat, a jelenünket, a jövőnket. Ezen a rendezvényen még nem léptünk fel, és már vártuk a meghívást. De ebben az évben ez az álmunk valóra vált.
– Mennyire varázsolja el az alföldi táj?
– Őszinte leszek, ha ezen a vidéken vagyok, akkor megtalálom a belső békémet. Ez a táj számomra a nyugalom szigete. Úgy gondolom, hogy az emberek itt valóban értékes életet élnek.
– Honnan árad ez a jókedv?
– Az élet felfogássommal- és energiámmal tudom magyarázni. A munkám egyben a hobbim is. Ráadásul a zenésztársammal Petivel tizenegy év után is jól kiegészítjük és megértjük egymást. Ennek az a titka, hogy közösek a céljaink.
– Mit akarnak a zenéjükkel és a szövegeikkel kifejezni?
– Igazából görbe tükröt állítunk a mai valóság elé, megpróbáljuk kideríteni az igazságot. Azt is szeretnénk elérni, hogy közben a közönség bulizzon egy jót.
– Terveik a jövőre nézve?
– Régóta szeretnénk a musical ötletünket a színpadra vinni, mely egy nagy mérföldkő a zenekar életében. De ez eddig a sok elfoglaltság miatt nem sikerült. A darab a rendszerváltozás idejében lejátszódó tipikus érettségi találkozókról szól, olyan módon, hogy abban sokan magukra ismerhetnek. Természetesen folyamatosan újabb lemezekkel is meglepjük a rajongóinkat.
– Milyen volt a koncert?
– A közönség szeretetét éreztük, de nagyon nehéz volt őket megmozgatni. A koncert végére viszont a publikum táncra perdült és velünk együtt énekelte a dalokat. Egyébként meggyezem: mi családi zenekar vagyunk, mivel papának, mamának, fiúknak, lányoknak egyaránt játszunk. Remélem jövőre is szívesen látott vendégei leszünk a Hírös Hétnek.
-->