Hírek

2016.12.30. 11:50

Népességfogyásra nem jó a bevándorlás

Kevesen ismerik a magyar családtámogatási formákat.

Haiman Éva

Az emberek többsége szerint a népességfogyás az ország legsúlyosabb problémáinak egyike, amire nem megoldás a bevándorlás. Az állam azzal teheti a legtöbbet, ha támogatja a gyermekvállalást, a gyermeknevelést. A kormány több jelentős család- és népesedéspolitikai intézkedést is bevezetett az elmúlt években, ezeket azonban nem sikerült a társadalom széles körében ismertté tenni – derül ki egy tanulmányból.

Hazánk népessége immár harmincöt éve csökken, és a KSH Népességtudományi Kutatóintézet (NKI) felmérései szerint ezt a tendenciát a felnőtt magyar lakosság igen komoly problémának tartja. Kapitány Balázs, az NKI igazgatóhelyettese a 2009-ben és 2010-ben felvett adatokkal vetette össze a 2016-os eredményeket, és megállapította, hogy az elmúlt években emelkedett azok száma, akik egyenesen az ország legsúlyosabb kihívásának tartják a népességfogyást. A Demográfia című kiadványban közölt tanulmányában a kutató leszögezi: a magyar közvélemény szerint a bevándorlás nem jelent megoldást a problémára, és ez volt a vélemény már a migrációs válságot megelőzően is. A túlnyomó többség szerint a gyermekvállalást kell kiemelten támogatnia az államnak.

A kormány több jelentős család- és népesedéspolitikai intézkedést is hozott. A népesedéspolitika akkor járulhat hozzá hatásosan a tervezett gyermekek megszületéséhez, ha nemcsak a gyermeket vállalók, de általában a gyermekvállalási korban lévők is legalább főbb vonalaikban ismerik a támogatási formákat és bíznak azok stabilitásában – mondta Kapitány Balázs a Magyar Időknek. Ezen a téren még bőven van mit javítani, mert bár a megkérdezettek kilencvenhárom százaléka meg tudott nevezni legalább egy családtámogatást, de a túlnyomó többség átlagosan ennek csak három formáját ismeri.

Hiába veszít jelentőségéből, mindmáig a családi pótlék a legismertebb családtámogatási forma hazánkban (a megkérdezettek kilencvenkilenc százaléka említette), míg a családi adókedvezményt, amelyet csaknem egymillió szülő vesz igénybe, csak harminckét százalék ismerte. A kisgyermekek után járó négy juttatás – a terhességi gyermekágyi segélyt (tgyás) felváltó csecsemőgondozási díj (csed), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermekgondozási segély (gyes) és a főállású anyáknak járó gyermeknevelési támogatás (gyet) – korábban sem volt különösebben ismert, de az elmúlt években ezen a területen sokat romlott a helyzet.

Ennek főként az lehet az oka, hogy a válaszadók kétharmada bonyolultnak és kiszámíthatatlannak tartja a családtámogatási rendszert, és ebben nincs változás 2010-hez képest.

A csokot már többen ismerik

Az egyéb népesedéspolitikai intézkedések közül a felmérés szerint ma kicsit többen ismerik a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), mint 2009-ben az elődjét, a szocpolt (33, illetve 28 százalék). Ezen felül még két olyan pénzbeli családtámogatási forma létezik, amelyet spontán említettek a megkérdezettek: a babakötvény és a szülés után járó egyösszegű anyasági támogatás, de ezeket is csak 13-13 százalék hozta szóba.

Címkék#Hírkereső

Ezek is érdekelhetik