Nyomás alatt a visegrádi együttműködés

A lap Vlagyimir Putyin magyarországi, majd azt követően Orbán Viktor varsói látogatásával is foglalkozik, rámutatva, hogy Varsó és Budapest sok kérdésben egyet ért, de még többen nem. A miniszterelnök nagyjából azt szögezte a magyar miniszterelnöknek, hogy: Viktor, mi a fene van? - idéz a lap egy meg nem nevezett lengyel diplomatát.   

Az orosz elnök látogatása a lap szerint megszilárdította Magyarország pozícióját Moszkva egyik legszorosabb európai szövetségeseként, ami Lengyelország és mások szerint aláássa az EU egységét az Oroszország ukrajnai politikája elleni fellépésben. A lap értékelése szerint ugyanakkor nem Magyarország, hanem Lengyelország lóg ki a visegrádi államok sorából, mert Csehország és Szlovákia hallgatólagosan támogatja, ha Budapest bírálja a Moszkva elleni szankciókat.   

Egy neve mellőzését kérő diplomata szerint Ukrajna komolyan próbára teszi a csoport egységét. A lap szerint a volt szovjet tagállam tabutéma lett a V4-ek között. "Folyton a szankciókat nyomják. Elfogadtuk őket, és működnek, de nekünk is megvan a saját álláspontunk Ukrajnáról. Miért gondolják, hogy mindig nekik van igazuk?" - idéz egy másik diplomatát a Financial Times, amely szerint Lengyelország azért lóg ki a sorból, mert kevésbé függ az orosz energiától.   

Az FT Takács Szabolcsot, a Miniszterelnökség államtitkárát is megszólaltatja, aki szerint a lengyelek biztonságpolitikai sebezhetőségük miatt biztonsági kérdésként tekintenek az ukrán válságra. "Az én hazám viszont más szempontból sérülékeny, különösen az orosz energiától való függés terén" - mondta a lapnak Takács.   

Nevük mellőzését kérő források úgy vélték, hogy Magyarország egyre szorosabb orosz energiakapcsolatai miatt értelmetlen megállapodásra törekedni energiapolitikai kérdésekben. A lap szerint Orbán Viktor kimondottan ellenzi az uniós energiaunió megteremtését, amelynek a közös gázvásárlást is lehetővé kellene tennie, és azzal sem ért egyet, hogy a kétoldalú gázszerződések legyenek átláthatóak.   

Az újság lapzártája után ugyanakkor az összes uniós tagállam vezetője, így Orbán Viktor is elfogadta az Európai Tanácsban azt a zárónyilatkozatot, amely önkéntes alapon lehetővé teszi a közös gázvásárlást, és a transzparencia megerősítését is szorgalmazza, noha meglehetősen homályosan fogalmaz, hogy az pontosan mire vonatkozzon, és az üzleti titkok megőrzését is hangsúlyozza.   

"A formátum még működik, de rendszerszintű probléma van (az energia terén). Magyarország, Orbán az. Az energiában eddig mindig egyet tudtunk érteni. De mi értelme van olyan területekbe belemenni, ahol úgysem tudunk megegyezni" - idézi név nélkül a visegrádi országok egyik miniszterét az újság.   

A lap politikusokra és diplomatákra hivatkozva azt írja, hogy Ukrajna és az energiakérdések miatt a visegrádi csoport hatékonysága a külpolitika terén megfeneklett, a tagok a kétoldalú kapcsolatokra összpontosítanak vagy nyíltan más csoportokról egyeztetnek.   

"Ha egy csoportnak négy tagja van, és az egyik vehemensen más állásponton van, mint a többiek, akkor el kell dönteni, nem érdemesebb-e hármasban megállapodni" - írja a lap, rámutatva, hogy Varsót feldühítette, hogy Szlovákia és Csehország Ausztriával létrehozta az úgynevezett austerlitzi csoportot. A lap úgy véli, hogy ha a csoportban egyetértés van, akkor erőteljes eszközként tud működni.   

"Lehetnek retorikai nézeteltérések, de a gyakorlatban mind tudjuk, hogy jobb, ha összetartunk" - idézi a Financial Times Rafal Trzaskowski lengyel uniós ügyekért felelős minisztert, aki szerint valóban vannak nézetkülönbségek Ukrajna és az energia kérdésében. "De azon dolgozunk, hogy megállapodásra jussunk, ami uniós szinten is meg tud jelenni" - mondta a lapnak a politikus.