Hírek

2011.01.27. 12:17

Orbán reformjai: adó alá kerülhet a nyugdíj

Az adójóváírás szűkítése, a nyugdíjak adó alá vonása, a rokkantellátások szigorítása is szóba kerülhet - vélekedtek a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők a februárban bemutatásra kerülő reformcsomagról, amely azonban még mindig nem "forrta ki magát".

Kiss Roland

Egy év alatt lehetetlen 600-800 milliárd forintot lefaragni a költségvetés kiadási oldaláról, de még az is komoly kormányzati erőfeszítéseket igényel, hogy ekkora megtakarítás három év alatt megvalósuljon. Így vélekedtek lapunknak elemzők, mindezt pedig a kormányzati berkeket ismerő források azzal egészítették ki, hogy még korántsem „forrta ki magát” a néhány héten belül bejelentendő reformcsomag.

A kabinetnek jelenleg azon fő a feje, hogy a megszorításra kiszemelt területeken – nyugellátások, munkanélküli-támogatások, gyógyszerkassza és a közösségi közlekedés támogatása – miként lehet legalább érzékelhető mértékű megtakarításokat elérni. Az eddig kiszivárgott terveken túl a nyugdíjak terén kapóra jöhet, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint is adókötelessé válik az időskori ellátás 2013-tól. Ezzel a bruttósítással párhuzamosan lehetőség nyílhat arra, hogy az adóbázis szélesítésével az államkassza valamennyit behozzon az idén hatályba lépett egykulcsos személyi jövedelemadóval kieső bevételből. Ez persze – némi bonyolítással – valójában a nyugellátások csökkentését jelenti.

Kérdés, hogy miként hidalja át a kormány az ellentétet, hogy a 2013 előtt megállapított nyugdíjakra nem vonatkozik a bruttósítás, így csak az idősek egy része fizetne adót, igaz, eleve magasabb összeg után. A korábbi Nyugdíj- és Időskor Kerekasztal jelentése szerint a „részleges” bruttósítás ahhoz vezet, hogy a 2013 előtt megállapított nyugdíjakhoz képest azonos életpálya-jellemzők mellett is eltérő ellátásban részesülnek az újonnan nyugállományba vonuló idősek. A bruttósítás ugyan bonyolultabbá teszi a szisztémát, ám előnye, hogy a nyugdíjasok az aktívakkal megegyező módon veszik ki részüket a közteherviselésből, és a nyugdíjszámítás során jelenleg alkalmazott nettósításból adódó torzítások megszűnnek – derül ki a tanulmányból. A nehézségeket jól mutatja a rokkantellátások esete is.

Az idén korhatár alatti rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátásokra közel 280 milliárd forintot kell fordítani a büdzséből, ez mintegy 360-380 ezer jogosult között oszlik meg. Lapunk értesülése szerint kormányzati körökben felvetődött, hogy e körben teljes felülvizsgálatot kell levezényelni, döntés azonban egyelőre nem született erről, lévén maga az ellenőrzés is komoly költségeket okozna, és igencsak kérdéses, hogy radikálisan csökkenteni lehetne az ellátásban részesülők számát. További dilemma, hogy még ígéretes gazdasági növekedés mellett sem tud a munkaerőpiac néhány hónapos, egy-két éves időtávon belül tízezreket felszívni (különösen ebből a körből), így az ellátás nélkül maradók a munkanélküli-segélyezettek táborát gyarapítanák. Márpedig ez utóbbi területen is több tízmilliárd forintnyi megtakarításokat tűzött ki célul a kabinet.

Kevés szó esett egyelőre arról is, hogy a korábbi kormányzati bejelentések is arról szóltak: jövőre és 2013-ban tovább szűkítik az adójóváírást, amely még az idén is 250-300 milliárd forintot visz el. Kérdés, hogy ez a lépés többet hoz-e az államkasszának, mint amennyit a szuperbruttó adóalap jogszabályban szereplő 2012-es felezése és 2013-as kivezetése elvisz. Tény, ami tény: a legutóbbi, 2009-es adatok szerint mintegy 4,5 millió magánszemély tartozik elvileg az szja hatálya alá, ám ténylegesen alig 3,6 millióan fizettek adót. Az egy főre jutó éves adófizetés pedig még mindig jócskán félmillió forint alatt tartózkodik. Az adójóváírás szűkítésével mindkét arány javulna.

Akármilyen javaslatok is kerülnek a kormány asztalára, az idő fogy, és egyre több piaci elemzés jelenik meg arról, hogy jelentős mértékű, hosszú távra szóló kiadáscsökkentések nélkül a jövőben ismét növekedésnek indulhat a hiány és az adósság.

Ezek is érdekelhetik