Hírek

2011.01.05. 07:00

Meglepetések az exportban

Volt olyan piac, ahova közel megháromszorozódott a magyar kivitel tavaly az első tíz hónapban

N. Vadász Zsuzsa

Trendváltás nem, de módosulás bekövetkezett tavaly a külkereskedelem relációs összetételében, az egyes viszonylatok „teljesítményében”. Ezt mutatják a Központi Statisztikai Hivatal első tíz hónapra kiadott adatai. A legdinamikusabb exportnövekedést jellemzően az ázsiai piacokon produkálták a magyarok – ám értékben ezek koránt sincsenek a legfontosabbak között. Az import esetében némileg másként fest a helyzet. A legnagyobb hiányt továbbra is a kínai kereskedelem adja, a legnagyobb többletet pedig a brit.

Miközben tavaly az első tíz hónapban – euróban – a kivitel 21, a behozatal 19 százalékkal nőtt, 21 olyan ország volt, ahova ennél dinamikusabban bővültek a magyar eladások. Az import esetében pedig 19 olyan ország van, ahonnan a magyar vásárlások növekedése meghaladja az átlagot.

A magyar exportőröknek sikerült kihasználniuk a válság által kevésbé sújtott, illetve a kilábalást gyorsabban megkezdő országok által kínált lehetőségeket. Jellemző, hogy a tíz legdinamikusabban növekvő exportpiacból csak egy európai akad – Ukrajna –, egy-egy latin-amerikai, illetve afrikai, a többi pedig ázsiai. Tény az is azonban, hogy ezek nem a legjelentősebb relációk. Csupán Ukrajna az, ahova a magyar export értéke meghaladja az egymilliárd eurót, s van még egy – Törökország –, amely megközelíti azt. Exportnövekedés szempontjából a földrészek között Afrika vitte a prímet (62,5 százalékkal), a második Ázsia (42), Európát (21) megelőzi Ausztrália és Óceánia is.

Az import területén más a kép: ott már hat európai ország található. S csak egy olyan reláció van, ahonnan 100 százalékot meghaladó mértékben vásároltak magyarok. A legdinamikusabbak az afrikaiak voltak (76,2 százalék), a második Ázsia (23,2), a harmadik pedig Európa (19,2). A legnagyobb passzívumot a kínai viszonylat termelte tavaly is az első tíz hónapban – az ázsiai ország már korábban átvette a vezető pozíciót Oroszországtól, amely ezúttal is második.

Az első tíz hónap egészében a kivitel dinamikája volt jelentősebb, 21 százalékos, miközben a behozatal 19,2 százalékkal bővült 2009 első tíz hónapjához képest. A külkereskedelmi mérleg az októberi 408 millió eurós többlettel már meghaladta a 4,4 milliárd eurót januártól számítva. Ezzel egyre valószínűbb, hogy elérhető lesz a szakértők által prognosztizált 5 milliárd eurós szint is, habár már az első tíz hónap aktívuma is történelmi csúcsot jelent.

Ezek is érdekelhetik