Gyors fegyverszünet aligha lesz

Hasztalan követel tűzszünetet a fél világ a gázai övezetben. Ha megvizsgáljuk, mit is akarnak a szembenálló felek – legalábbis a közeljövőben – nem reménykedhetünk megállapodásban.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] A Hamasz aktivistái a Gáza és Egyiptom között ásott alagutakban csempészik be a fegyvereket.
[/caption]

„A zsidó állam meghirdetett célja, hogy garantálja Dél-Izrael biztonságát, katonailag gyengítse a Hamaszt, tudva, hogy a palesztin iszlamistákat mint politikai szervezetet kikapcsolni most lehetetlen. Izrael egy olyan tűzszünetetben reménykedik, amely úgy biztosítja nyugalmat, hogy megakadályozza a csempészést, és szétveri az övezetet Egyiptommal összekötő (fegyverutánpótlást biztosító) alagutakat. Ebből számomra az következik, gyors fegyverszünet aligha lesz” – mondta el kérdésünkre Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

A Hamasz – amelyet meglepett az izraeli hadsereg akciójának időpontja és intenzitása – célja viszont katonai képességeinek fenntartása, öngyilkos merénylők küldése és terrorcselekmények elkövetése külföldön. Az iszlamista szervezet katonái, talán egyetlen esélyeként a polgári lakosság közé rejtőznek, ami nem nehéz feladat, hiszen a fél budapestnyi sivatagos területen másfélmillióan élnek.

De hogy lesz ebből megegyezés? Jelenleg Izraelben – ahol a közelgő parlamenti választát már elhalasztották, s amely számára Gáza, mint különálló állam léte már 2007 óta nem járható út – hárman döntenek mindenről, ami nem egyszerű a helyzet, hiszen hárman háromféleképpen látják a megoldást. „Szét kell verni a Hamaszt, és ki kell kényszeríteni egy megállapodást” – véli Ehud Barak védelmi miniszter. Tzipi Livni külügyminiszter szerint hagyni kell a Hamaszt működni, de bármilyen csapásra iszonyú ellencsapással kell válaszolni. Az ügyvezető miniszterelnök Ehud Olmert pedig úgy gondolkodik, hogy a 2006-os libanoni rendezés sikeres volt, így Gázában is ugyanazt az monitoring rendszert kell kialakítani.

A katonai erő szempontból – Nógrádi szerint – egy dolog különösen fontos: mit változtatott a zsidó állam a 2006-os libanoni háború óta? Abban a háborúban az izraeli kommunikáció káoszba fulladt, hiszen minden parancsnok nyakló nélkül nyilatkozott a fronton. Most kizárólag központi tájékoztatás lehetséges. Perez, akkori védelmi miniszter civil volt, nem értett a háborúhoz, Barak pedig szakértő. Mindezekből következően Izrael jelenleg nagyságrendekkel felkészültebb egy elhúzódó konfliktusra.

Az ENSZ és az Európai Unió próbálkozik a közvetítéssel, ám Sarkozy francia elnök, és az uniós külügyminiszterek látogatása is inkább tapasztalatszerzésre, mint békeközvetítésre jó – vélte a szakember. A legnagyobb tanulság számomra éppen az, hogy a válságkezelő rendszerek nem működnek.

A közel-kelet belső gyűrűjében a fegyverszünet lehetséges, de egy tartós, hosszútávú béke a valóságban kizárt – tette hozzá. Nógrádi György szerint egyvalami azért adhat okot optimizmusra: Barack Obama január 20-i beiktatása. Egy új amerikai kül- és biztonságpolitikai stratégia ugyanis képes lehet megmozdítani az állóvizet jelenlegi válsággócokban.

Az izraeli hadsereg december 27-én indított offenzívát a Gázai övezet ellen, hogy beszüntessék, vagy legalábbis csökkentsék az Izrael elleni palesztin rakétatámadásokat. Azóta 527 palesztin vesztette életét, több mint 2500 megsebesült.

Az izraeli hadsereg december 27-én indított offenzívát a Gázai övezet ellen, hogy beszüntessék, vagy legalábbis csökkentsék az Izrael elleni palesztin rakétatámadásokat. Azóta 527 palesztin vesztette életét, több mint 2500 megsebesült. Az iszlamista szervezet katonái a polgári lakosság közé rejtőznek A Hamasz aktivistái a Gáza és Egyiptom között ásott alagutakban csempészik be a fegyvereket. -->