Hírek

2008.11.09. 06:56

Nem csak szurkolókat vertek szét

Magyarország és Szlovákia hosszú évtizedekre visszanyúló viszonyát jól példázza a két ország közti határszakasz. A 700 kilométeres sávon mindössze két híd nyúlik át, autópályák nélkül. A történész szerint csak tiszta beszéddel lehetne helyretenni a kényes kérdéseket, ám egy kisebbségkutató amondó: ez addig nem lehetséges, amíg Szlovákiában a magyarutálatból politikai haszon származik.

Dián Tamás

[caption id="" align="alignleft" width="465"] A dunaszerdahelyi véres összecsapásról máig nem látott napvilágot olyan felvétel, amely a szlovák rendőrök brutális fellépésének jogosságát igazolná
[/caption]Át kell fogalmaznunk egyik közmondásunkat: a rossz szomszédság már nem török átok – sokkal inkább rímel a magyar-szlovák viszonyra. A két ország kölcsönös üzengetésekkel és szórványos atrocitásokkal tarkított, szikrázóan feszült kapcsolata egy hete vált újra tűzforróvá, amikor a Dunaszerdahelyen megrendezett DAC-Slovan futballmérkőzésen a kivezényelt rendőrök rátámadtak a magyar szurkolók táborára. Tény, hogy a szektorban voltak olyan megnyilvánulások, amelyek sérthették a szlovákok nemzeti érzelmeit, ám az, ahogy a helyi karhatalom lerohanta és válogatás nélkül véresre verte a magyar szurkolókat, semmilyen módon nem magyarázható. A szlovák rendőrség ugyan állítja: videofelvétel van a birtokában arról, hogy a magyarok kezdték a rendbontást, ilyen bizonyítékkal azonban eddig még senki nem állt elő. A nyilvánosságra került amatőr filmek épp a szlovák álláspont ellenkezőjét igazolják: a képsorokon ugyanis az látszik, hogy a kommandósok hirtelen lerohanják a békésen álldogáló nézőket.

Egy hét elteltével már világosan látszik, hogy az eset fejleményei messze meghaladják azt a szintet, hogy a következményeken bármely fél egy egyszerű diplomáciai aktussal átléphetne. Az első napok tüntetései, zászlóégetései és a helységnév-táblák összefirkálása, illetve kidöntése most csupán a későbbiek „felvezetése” volt. Először is Ján Slota, a pozsonyi kormányhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke feljelentést tett a „rendőrséget provokáló” magyar szurkolók” ellen. Ezután Gyurcsány Ferenc Varsóban egy informális találkozón éles hangon kritizálta Robert Ficónak az országában elharapózó nacionalizmust, és azt mondta: a politikai vitákat nem gumibottal kell megoldani. Néhány nappal később a szlovák parlament mintegy válaszként rekordgyorsasággal elfogadta azt a törvényt, amely a nem nemzetközi sportrendezvényeken megtiltja más országok jelképeinek használatát. Dusan Caplovic kisebbségekért is felelős szlovák kormányalelnök pedig a napokban már arról beszélt: szerinte a magyar titkosszolgálat állhat a „dunaszerdahelyi zavargások” mögött. Ezek után csak azért nem jelenthető ki, hogy a két ország kapcsolata a mélypontra süllyedt, mert tartani lehet attól: van ennél lejjebb is.

Ez a helyzet persze nem a DAC-Slovan mérkőzés 17. percében alakult ki. A két ország viszonya régóta feszült, s ennek oka közös történelmünkben gyökerezik. Az a nagy Magyarország, amelyre mi büszkén emlékezünk, a szlovákok számára a nem magyarokat elnyomó erőszakos államot testesíti meg, s az elutasításra ítélt múlthoz tartozik. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Kisebbségkutató Intézetének vezetője szerint az a tiszta beszéd hiányzik a szomszédsági kapcsolatokban, amely kiküszöbölné a kölcsönös félreértéseket. „A két országot nem csupán a 700 kilométeres határszakasz köti össze – jelentette ki. – Ezért fontos lenne eljutni a kölcsönös irritációk tárgyát képező neuralgikus pontok néven nevezéshez, a velük kapcsolatos hiányzó elemzések, ajánlások közös megfogalmazásához.”
A történész szerint bár összeköt minket múlt, jó ideig eltart még, amíg Szent Istvánban, Mátyás királyban vagy akár a Habsburgokban a magyarok és a szlovákok egyaránt közös történelmük fontos értékhordozó elemeit látják majd. „Szétparcellázzuk a közös történelmet ahelyett, hogy értékként kezelnénk azt – jelentette ki. – Jól példázza a két ország viszonyát a közös határ helyzete is. Akárcsak a kapcsolataink, elhanyagolt terület ez is. Mindössze két híd köti össze a két országot, autópályák nélkül.

Pedig ha közös nevezőket keresünk, a hétköznapok szintjén nem is kellene olyan sokáig kutatnunk, hiszen a csaknem hatszázezres szlovákiai magyarság 17-20 százaléka vegyes házasságban él. Ez a tény akár egy történelmi megbékélés egyik alapja is lehetne, ám vannak, akik többet profitálnak a viszályból, mint amennyit egy történelmi kézfogás hozna. Öllös László, a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke úgy véli, a pozsonyi politikai elit tudatosan erősíti a sokakban megbúvó magyarfóbiát. „Látható, hogy Ficóék azt a taktikát követik, mint a lengyel Kaczynski fivérek, akik felülről kezdték élesztgetni a lengyel-orosz és a lengyel-német ellentétet – mondta. – A közös ellenségkép olyanokat is azonos platformra helyez, akik egyébként nem lennének egy táborba gyűjthetők. Arról már nem is szólva, hogy a félelemmel vegyes gyűlölet eltereli a figyelmet Szlovákia napi gondjairól.” A kisebbségkutató szakember szerint jó lenne hinni, hogy a két ország szoros gazdasági kapcsolatai esetleg oldhatják a feszültséget, de szerinte ennek nincs realitása. „Gazdasági érdekekkel nem lehet politikai értékrendet befolyásolni – jelentette ki Öllös László. – Sőt, Slota pártjának szerint a magyarok épp az üzleti befolyásukkal próbálnak befolyást szerezni Szlovákiában.”

S hogy mi lehet a megoldás? Bár mostanság sokan emlegetik a német-francia megbékélést, a Fórum Kisebbségkutató elnöke úgy véli, ez nem jó példa. „Annak a kézfogásnak az volt az ára, hogy a németek lemondtak a kisebbségükről. A magyar-szlovák viszonyban ez nem lehet alternatíva. Társadalmi párbeszédre lenne szükség mindkét oldalon, de most úgy tűnik, hogy amíg Szlovákiában a jelenlegi kormány van hatalmon, erre nincs semmi esély.”

Politikusok jószomszédi nyilatkozatai a közelmúltból 

„Sohasem gondoltuk volna, hogy az Európai Unió keretei közé beengedett Szlovákia ... félfasiszta kormányzattal fog dicsekedni, és ezen félfasiszta kormányzat intézkedéseit az Európai Unió cinkos hallgatása övezi.” (Kövér László, 2007. november 16.)

„Az állam tanuljon meg magyarul ott, ahol magyarok laknak.” (Sólyom László, 2008. szeptember 17.)

„A jelenlegi szlovák kormánykoalíciónak tagja egy olyan szélsőségesen nacionalista párt is, amelynek legfőbb mondanivalója az idegenellenesség. (…) Sajnos azt látni, hogy Szlovákiában a vezető kormánypártnak a közelgő választásokra való tekintettel szüksége van a szélsőjobboldali szavazatokra.” (Göncz Kinga, 2008. október 22.)

"Előbb oktatási- és kulturális autonómiát akartak, ami már mind megvan, most már az önkormányzati autonómia van soron. Bátorkodom azt állítani, hogy Dél-Szlovákia egyes területein a magyarok már önkormányzati autonómiával is bírnak, márpedig ez nem teremt jó légkört."  (Ivan Gasparovic 2008. szeptember 20.)

„Nem engedünk ennek az óriási nyomásnak, melyet déli szomszédaink gyakorolnak ránk Budapestről, ahol az a kócos asszony van, szegényke. Ő fenyegeti azt a miniszterelnököt, akinek a bokájáig sem ér. Ezt senki nem engedheti meg magának ezzel a nemzettel szemben. Mi az idők kezdete óta itt vagyunk, azok a mongolok sokkal-sokkal utánunk jöttek. Ők turulokat emelnek, azokat a magyar papagájokat.” (Jan Slota, 2008. október 5.)

„Tessék megnézni, hol tart ma Magyarország és hol tart Szlovákia. Mi ma nyugodt felülnézetből tekintünk magyarországi barátainkra, mert mindaz, amit gazdasági, szociális és pénzügyi téren elk..ható volt, azt el is k..ták úgy, ahogy az csak keveseknek sikerült.” (Robert Fico, 2008. október 20.)

Sérelmek hosszú listája a határ mindkét oldalán

1992. szeptember 16. A Slovan-Bratislava-Ferencváros kupamérkőzés 60. percében fekete álarcos kommandósok jelentek meg a lelátón, és módszeresen verni kezdték a magyar szurkolókat. Magyarország hivatalosan tiltakozott a brutalitás ellen. A szlovák politikusok a magyar szurkolókat okolták a történtek miatt.

2006. augusztus 25. Szlovák bőrfejűek megvertek egy nyitrai diáklányt, Malina Hedviget, mert magyarul beszélt a nyílt utcán. A szlovák hatóságok többször is kijelentették, Malina Hedvig hazudik, s jelenleg is ez a hivatalos verzió – bár az időközben felbukkant tanúk és bizonyítékok a lány állításait igazolják. Az esetből diplomáciai botrány lett.

2006. május 20. Pozsonyban magyar városnéző turistákat tartóztattak le tiltott idegenvezetés miatt. Utóbb kiderült, hogy mindössze iskolai kirándulásról volt szó, a fogdába zárt személy pedig az osztályfőnök volt.

2007. szeptember 21. A szlovák parlament határozatban megerősítette a Beneš-dekrétumokat, amelynek egy része kimondja a felvidéki magyarok kollektív bűnösségét. A dekrétumok miatt a II. világháború után magyar családok tízezrei váltak jogfosztottá. A dekrétumok érinthetetlenségét szavatoló szlovák döntés ellen az egész magyar politikai elit tiltakozott.

2008. március 25. A pilisszentkereszti önkormányzat úgy döntött, hogy a helyi szlovák kisebbségi önkormányzati testületnek ki kell költöznie az eddig általa használt, Szlovák Házként ismert önkormányzati épületből. Később ezt a határozatot visszavonták, majd az a döntés született, hogy a magyar állam által nyújtott anyagi támogatással új Szlovák Ház épül.

2008. május 14. A szlovák külügyminisztériumba kérették a pozsonyi magyar nagykövetet, mert Göncz Kinga külügyminiszter a Partlamentben a Magyar Gárdát hasonlította össze Ján Slota pártjával.

2008 május 15. A Külügyminisztériumba kérették Szlovákia budapesti nagykövetét, mivel Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke „lovas bohócnak” nevezte Szent Istvánt.

2008. június 29. Magyar fiatalok Révkomáromban magyar címerrel és horogkeresztet ábrázoló zászlókkal a kezükben fényképezkedtek. A rendőrség őrizetbe vette, majd a kihallgatást követően elengedte őket.

2008. szeptember 23. A Magyar Koalíció Pártja követelte, hogy vonják be a szlovákiai magyar általános iskolák negyedik osztálya számára készült új honismereti tankönyvet, amelyben magyar szövegkörnyezetben csak szlovák nyelven szerepelnek a helységnevek. A szlovák oktatási miniszter kijelentette, hogy a tankönyvvel nincs semmi probléma. 

2006. augusztus 25. Szlovák bőrfejűek megvertek egy nyitrai diáklányt, Malina Hedviget, mert magyarul beszélt a nyílt utcán. A szlovák hatóságok többször is kijelentették, Malina Hedvig hazudik, s jelenleg is ez a hivatalos verzió – bár az időközben felbukkant tanúk és bizonyítékok a lány állításait igazolják. Az esetből diplomáciai botrány lett.

2006. május 20. Pozsonyban magyar városnéző turistákat tartóztattak le tiltott idegenvezetés miatt. Utóbb kiderült, hogy mindössze iskolai kirándulásról volt szó, a fogdába zárt személy pedig az osztályfőnök volt.

2007. szeptember 21. A szlovák parlament határozatban megerősítette a Beneš-dekrétumokat, amelynek egy része kimondja a felvidéki magyarok kollektív bűnösségét. A dekrétumok miatt a II. világháború után magyar családok tízezrei váltak jogfosztottá. A dekrétumok érinthetetlenségét szavatoló szlovák döntés ellen az egész magyar politikai elit tiltakozott.

2008. március 25. A pilisszentkereszti önkormányzat úgy döntött, hogy a helyi szlovák kisebbségi önkormányzati testületnek ki kell költöznie az eddig általa használt, Szlovák Házként ismert önkormányzati épületből. Később ezt a határozatot visszavonták, majd az a döntés született, hogy a magyar állam által nyújtott anyagi támogatással új Szlovák Ház épül.

2008. május 14. A szlovák külügyminisztériumba kérették a pozsonyi magyar nagykövetet, mert Göncz Kinga külügyminiszter a Partlamentben a Magyar Gárdát hasonlította össze Ján Slota pártjával.

2008 május 15. A Külügyminisztériumba kérették Szlovákia budapesti nagykövetét, mivel Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke „lovas bohócnak” nevezte Szent Istvánt.

2008. június 29. Magyar fiatalok Révkomáromban magyar címerrel és horogkeresztet ábrázoló zászlókkal a kezükben fényképezkedtek. A rendőrség őrizetbe vette, majd a kihallgatást követően elengedte őket.

2008. szeptember 23. A Magyar Koalíció Pártja követelte, hogy vonják be a szlovákiai magyar általános iskolák negyedik osztálya számára készült új honismereti tankönyvet, amelyben magyar szövegkörnyezetben csak szlovák nyelven szerepelnek a helységnevek. A szlovák oktatási miniszter kijelentette, hogy a tankönyvvel nincs semmi probléma. A dunaszerdahelyi véres összecsapásról máig nem látott napvilágot olyan felvétel, amely a szlovák rendőrök brutális fellépésének jogosságát igazolná Dunaszerdahely Dunaszerdahely -->

Ezek is érdekelhetik