Hírek

2008.04.22. 12:55

Megszavazták Magyarország hét természeti csodáját

A nézők szavazatai alapján egy termálvizes, illetve egy időszakos vízállású tó, egy ősmaradványokat rejtő lelőhely, egy páratlan szépségű várhegy, egy egész tájegység és két védett madárfaj érdemelte ki a Magyar Televízió játékos természetvédelmi sorozatának Zöld 7-es címét.

BAMA

Mindegyik csodát egy millió forint értékben, társadalmi célú hirdetésekkel népszerűsíti a köztévé. Az eredményt a Föld napján, Ipolytarnócon hirdették ki. A több ezer beérkezett szavazat alapján a műsorban bemutatott harminc természeti érték közül a Füzéri Várhegy, a Hévízi-tó, az Ipolytarnóci ősmaradványok, a Kardoskúti Fehértó, az Őrség, illetve két védett madarunk, a Kerecsensólyom és a Parlagi sas érdemelték ki a Zöld 7-es címet. A Magyar Televízió a természeti csodák további népszerűsítésére hétszer egy millió forint értékű társadalmi célú hirdetést ajánlott fel.

A Magyarország hét legszebb természeti csodájának járó kitüntetést Kósa Somogyi György, a műsort bemutató m2 csatorna igazgatója, Haraszthy László szakállamtitkár, a Természetvédelmi Hivatal vezetője, illetve Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter adta át a nyertes természeti értékek képviselőinek. Az április 22-én, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület fogadóépületében megrendezett eseményen osztotta ki Fodor Gábor a 2008-as Pro Natura Díjakat is.

A díjazottak:

Füzéri Várhegy
A vulkánok szülte, erdő borította Zempléni-hegység dácitkúppá szelídült tűzhányója tartja egyik legrégebbi, Árpád-kori várunk romjait, nagynevű Perényiek, Báthoryak, Thökölyk, Károlyiak fészkét. Az oszlopos elválású, festői sziklák a Kárpátok északi vonulatának belső karéjához tartoznak, ezért magashegységet idéznek virághímes sziklagyepei. Az erdős Milic-hegycsoporttal ölelt keskeny völgyek sokszínű állatvilágnak nyújtanak menedéket. A Zöld 7-es kitüntetést Füzér polgármestere, Horváth Jenő vette át.

Hévízi-tó
A párába burkolózó, vörös tündérrózsával ékes, tőzegmedrű forrástó Európa legnagyobb gyógyító erejű meleg vizes tava. Búvárok kutatta 39.5 C fokos termálvize 38 méter mélységben, ásványi anyagokban és egyedi szerves vegyületekben gazdagon tör fel, mely kiváló mozgásszervi betegségek gyógyítására. A Hévízi-tó ember formálta véderdejével, láp-és mocsárvilágával hazánk Világörökségbe ajánlott természeti kincse.
A Zöld 7-es kitüntetést Hegedűs Lajos, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reuma Kórház főigazgatója és Balogh László, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója vette át.

Ipolytarnóc
A Cserhát és a Karancs dombjai közt megbújó Ipolytarnóc földtörténeti örökségünk páratlan helyszíne. Cápafogak, 20 millió éves, megkövesedett gigantikus fenyő, európai vegetációtól idegen növények lenyomatai, tucatnyi állatfaj több mint 3000 lábnyoma - Ipolytarnóc ettől a világ ősmaradványokban leggazdagabb harmadkori lelőhelye. Az egykoron itt virágzó élőhelyet vulkáni katasztrófa pusztította el, ezzel mintegy „ősvilági Pompejiként” őrizte meg az emberiség számára. Az Európa Diplomás területen az eltemetett múlt nagy része még feltáratlan. A Zöld 7-es kitüntetést Ipolytarnóc polgármestere, Szabó Tibor és Duska József, a Bükki Nemzeti Park igazgatója vette át.

Kardoskúti Fehértó
A Fehértó télen a hótól, nyáron a forróságtól fehér, akkor porrá szárad. Áll a békési szikes puszta közepén és vár. Vár esőre, vízre. Az meghozza neki a madarait. Eljön a tavasz, eljön az ősz és nem vár hiába. Egyszer csak megjönnek − récék, ludak, darvak, gulipánok, bíbicek, partfutók, lilikek, ó de mennyien. Vissza-visszatérnek megpihenni a nagy vándorlásban. A magyar szürkék mindig itt vannak. Azok bírnak telet-nyarat, ahogyan a tó is, amióta világ a világ, és marad is, mert Kardoskút Fehértava nemzetközi jelentőségű madárélőhely. A Zöld 7-es kitüntetést Kardoskút polgármestere, Ramasz Imre és Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója vette át.

Kerecsensólyom
Mitológiai ősanyánk, Emese álmában egy isten ígérete jobb jövőről mondott hírt a szent turul, a kerecsensólyom; a ligetes erdők, ürgés legelők, a vége nincs eurázsiai sztyepp szárnyaló vadásza. A múlt ködébe veszett hitvilágunkhoz hasonlatosan a civilizációval semmibe vesztek horizontba érő pusztáink, és a kipusztulás szélére sodródott gyönyörű ragadozónk is. Szigorú védelmének köszönhetően már 140 pár él hazánkban. Miképpen egykor az ő védőszárnyai alá rendelte Isten a magyarokat, azonképpen szorul ma ő a miénk alá. A Zöld 7-es kitüntetést Bagyura János, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa, a magyarországi kerecsensólyom védelem országos irányítója vette át.

Őrség
A stájer havasok szelíd hullámokba vesző dombjai-völgyei, fenyves erdők, tőzegmohás lápok közt kanyargó Rába, Zala, Kerka, vadvirággal hímes rétek, kincset érő lepkék, békák, kétéltűek, madarak otthona, mezsgye védő honfoglaló magyarok szereinek, tájba simuló kerített házainak, templomainak földje, állattartók, fazekasok, a fa mestereinek hazája, az ember és a természet ősi harmóniája − röviden ez az Őrség. A Zöld 7-es kitüntetést Laczó László, az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke és Viniczay Tibor, a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás elnöke vette át.

Parlagi sas
Középhegységek peremén ember nem járta, széles puszta, ürgével, hörcsöggel; az erdő mélyén erős faderék a fészeknek; pár egy életre − ez elég 50-60 évre egy parlagi sasnak. Mitől vannak mégis csak 300-an egész Európában, jórészt hazánkban? Hol van már zavartalan puszta, erdő? Hol vannak róluk az ürgék, a hörcsögök? Vannak viszont ültetvények, vegyszerek, vezetékek, mérgek, tojás- fiókalopó kereskedők. A kipusztulástól kell féltenünk egyik legritkább természeti csodánkat. A Zöld 7-es kitüntetést Viszló Levente, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának elnöke vette át.

Ezek is érdekelhetik