Hírek

2007.06.27. 17:08

Városokban él a világnépesség fele

A városiasodás lehet a fejlődő országok szegényeinek egyetlen lehetősége

Maros László

Jövőre, a történelemben először a világ népességének több mint fele, 3,3 milliárd ember él majd városokban. A városi népesség rohamos növekedése megállíthatatlan lesz az elkövetkező évtizedekben is – áll az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) tegnap kiadot tanulmányában. 2030-ra az erőteljes ázsiai és afrikai növekedésnek köszönhetően ötmilliárdan laknak urbánus környezetben, vagyis világszerte minden tíz emberből hat.

Wasim Zaman, az UNFPA dél- és nyugat-ázsiai irodájának igazgatója Budapesten elmondta: a növekedés motorja a helyi lakosság természetes népességnövekedése, de emellett százmilliók áramlanak vidékről is a városokba egy jobb élet reményében. Legtöbben azonban nem találják meg számításaikat, nyomornegyedekben szaporítják tovább a városi szegények számát.

Míg a világ nagy részén a városok túlzsúfoltsága, addig Magyarországon éppen az elénéptelenedés a jellemző. Ezt a szuburbanizációs folyamatot a magyar politika csak „városgyártással” ellensúlyozza – véli a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének vezetője. Kovács Zoltán elmondta: 1990-ben hazánk 166 városában élt a lakosság 61,3 százaléka, ám ezekben a településeken ma már csak a népesség 58,9 százaléka lakik. Mégis, a lakosság 66 százaléka él ma már városban, ugyanis azóta további 123 település kapott városi rangot.

A városi elnéptelenedés legjobb példájának Budapestet tartja a tanszékvezető. Az egykori kétmilliós metropoliszban ma már kevesebb, mint 1,7 millióan élnek. A veszteség felét a halálozások és születések közötti negatívum teszi ki, de ugyanennyien ki is költöztek a környező településekre. Ennek legnagyobb hátránya, hogy felerősödnek a társadalmi különbségek, s a gazdagabbak kiköltözésével megindul a szegregáció: szegény negyedek, illetve a tehetősebbek lakóparkjai különülhetnek el.

A népességfogyás nem csak városaink problémája

1980 óta csökken Magyarország lakossága. Az egykori 10 millió 711 ezres csúcs a KSH legújabb felmérése szerint idén április végére 10 millió 56 ezerre csökkent, s ha az – elsősorban külhoni magyarokból álló – bevándorlás nélkül a szám már régen tízmillió alá eset volna. Az elmúlt években a születések számának lassú növekedése volt tapasztalható, míg a halálozási arány is javult. Idén azonban az első négy hónapban némileg többen hunytak el, mint egy évvel korábban, s március-áprilisban jelentősen, 8 százalékkal csökkent a születések száma is az előző év hasonló időszakához mérten.

Ezek is érdekelhetik