2007.03.02. 17:34
Önállóvá válhatunk a gázellátásban
Három éven belül önállóvá válhat Magyarország gázellátása a Makó térségében talált földgáznak köszönhetően, ha minden az optimista tervek szerint halad – közölte Szabó György, a kanadai Falcon Oil&Gas Co. magyarországi cége, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. ügyvezető igazgatója csütörtökön, egy földeáki lakossági fórumon.
[caption id="" align="alignleft" width="260"]
Várhatóan a nyár végére kiderül, sikerül-e a kitermeléshez szükséges módszert alkalmazni
[/caption]„Ezt úgy kell érteni, hogy ha működik a technológia, akkor három év múlva a térségben talált 1500 milliárd köbméternyi gázvagyon versenytársa lehet a szibériai gázkészletnek” – magyarázta kérdésünkre. Várhatóan a nyár végére kiderül, hogy sikerül-e az Egyesült Államokban használt módszert a makói gázlelőhelyen is alkalmazni. „A vállalkozás kockázatos, de továbbra is optimista vagyok. Egyelőre ugyanis nincsenek negatív tapasztalataink” – hangsúlyozta Szabó György. A szakember elmondta: a tervek szerint haladnak a próbafúrások, amelyekre eddig összesen kétszázmillió dollárt, azaz több mint negyvenmilliárd forintot fordított a cég.
Szabó György rámutatott: árcsökkenést eredményezhet, ha egy ország akár exportra is tud földgázt termelni. A felmérések szerint az Európai Unióban az elkövetkezendő 30-35 évben lesz kereslet a gáz iránt, így nem lesz nehéz eladni a felesleges készleteket. Esztó Péter, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnöke kérdésünkre elmondta: kevés a nemzetközi tapasztalat a mélyárok kutatással megtalált gázlelőhelyekről, amilyen a makói is. Az bizonyos, hogy a most Magyarországon „megkutatott” mennyiség nagyságrendekkel nagyobb, mint a hagyományos, másodlagos gázmezők készlete. A kockázat azonban nagy, mert nem lehet előre tudni, hogy sikerül-e a nagy mélységben rejlő földgázt kitermelni.
Csak a gázvagyon 12 százaléka az államé
Több szervezet alacsonynak ítéli meg a 12 százalékos bányajáradékot, amelyet a kitermelt gázvagyon után fizet a társaság. A cég a járadék kifizetése után szabadon értékesítheti a gázt. Így elvben az is előfordulhat, hogy a TXM például Ukrajnának olcsón adja el a Makó mellett kitermelt gázt, s azt valamely cég magyar felhasználásra visszavásárolja. Elhangzottak olyan vélemények is, amelyek szerint nyolcvan százalékra kellene emelni a sarcot. Szabó György kérdésünkre leszögezte: nem lehet utólag felemelni az engedély kiadásakor érvényben lévő 12 százalékos járadékot. A túlzottan alacsony terheléssel szemben Franciaországot állította példaként, ahol 0-5 százalék közötti közterhet kell a bányászati cégnek fizetnie.
