Lassan újulnak az utak

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Nincs hosszú távú megoldás a kátyúk eltüntetésére, mivel a foltozás csak három-öt év haladékot jelent – fotó: Schmidt János
[/caption]A tavalyi évben összesen 1131 kilométer közút fejlesztése zajlott, amelyet a most átalakuló Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (ÚKIG) bonyolított. Az év végéig ebből 589 kilométernyi, uniós előírásoknak megfelelő, jó minőségű, biztonságosabb és strapabíróbb utat adtak át, valamint csaknem ugyanekkora szakaszon kezdődhettek meg a fejlesztési munkák.

Az ÚKIG tavaly huszonkilenc kiemelt útfejlesztési programot fejezett be. Ezek között voltak egyebek között a 32-es számú főút Hatvant, a 8-as számú Csórt, a 4-es számú főút Székelyt és Nyírbogdányt elkerülő szakaszai, valamint a 2-es számú főút burkolatának megerősítése. Emellett decemberben adták át a Komáromot Révkomárommal összekötő, teljesen felújított Erzsébet-hidat. A második világháború óta legjelentősebb rekonstrukció magyar-szlovák együttműködés révén valósult meg.

A kiemelkedőnek számító tavalyi évben felújított ezeregyszáz kilométernyi út ellenben mindössze a harmincada a teljes állami tulajdonban lévő országos közutak hosszának. Azaz ha továbbra is ilyen tempóban haladna a felújítás, akkor a harmincezer kilométer országos közúthálózatot harminc év alatt lehetne felújítani. Pedig ha a tavalyi tempót sikerül tartani az idén is, akkor már így is az eddigi két-háromszorosára gyorsulhat az úthálózat korszerűsítése – mondta szerdán Ruppert László, a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) ügyvezető igazgatója.

A magyar közutak több mint egyharmadát azonnal meg kellene erősíteni. Nagyon sok a huszonöt–harmincéves burkolatú út. Az évtizedekkel ezelőtt épített utakat pedig nem az azóta sokszorosára növekedett forgalomra tervezték. Több helyen a teherautók annyira igénybe veszik az utakat, mintha egyfolytában vonat járna rajtuk. Nemcsak a megnövekedett használat jelent gondot, hanem az is, hogy Magyarországon is engedélyezték a Európai Unióban megengedett 11,5 tonna tengelyterhelést. A hazai főútvonalat pedig a korábbi jogszabályok által előírt tíztonnás igénybevételre építették ki.

Ezek miatt alakulnak ki az utakon a keréknyomvályúk, amelyek a kátyúk mellett a legnagyobb problémát jelentik az utakon. Ruppert László leszögezte: a kátyúkra nincs hosszú távú megoldás, azok befoltozása ugyanis jó esetben is csak három-öt év haladékot jelent. Ha már túl sok a javítás, akkor már nem éri meg a foltozás, új utat kell építeni.

Január elsejétől az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság új néven folytatja a munkát. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központként (3K), és már nemcsak a közút, hanem a vasút, a vízi és logisztikai fejlesztések koordinálásával működik tovább. Abajkovics Péter, a 3K kommunikációs igazgatója a központ megalakulásáról rendezett szerdai sajtótájékoztatón elmondta, hogy a szervezet egyik legfontosabb feladata a teljes közlekedési ágazat fejlesztését szolgáló források felhasználásának koordinálása, és az ezt támogató uniós pénzek felhasználásának felügyelete lesz. Továbbra is hatáskörében marad az országos közutak felújításának, karbantartásának, üzemeltetésének és fejlesztésének koordinálása.

Előzetes vizsgálatokkal a jobb utakért

Az utak minőségét többek között a Közlekedéstudományi Intézet Kht.-ban vizsgálják, amelynek első jogelődjét 1938-ban alapították. Az intézet útügyi laboratóriumában tesztelik például a beton húzószilárdságát. Ugyanitt vizsgálják az aszfaltburkolatok rétegtapadását. Ez utóbbi azért fontos, mert ha burkolat különböző rétegei között nem hatékony az összekötés, akkor nagy eséllyel alakulnak ki kátyúk, illetve repedések. Emellett vizsgálják a keréknyomképződést is, amelynél azt állapítják meg, hogy az adott mintával megegyező útburkolaton várható-e, hogy idő előtt nyomvályú képződik.