Hírek

2005.12.27. 00:00

Ünnep és politika a szószéken

Aktuálpolitikai utalásoktól sem volt mentes a hazai történelmi egyházak karácsonyi igehirdetése. A protestáns egyházak püspökei az egyházi iskolák tüntetését is beszédükbe emelték.

Izing Antal

„Sorok közötti olvasásra” késztette a hallgatóságot Bölcskei Gusztáv. A református püspök „A karácsonyi gyerek zavart okoz, avagy kell-e nekünk a bajkeverő Jézus?” címmel tartott debreceni Református Nagytemplomban igehirdetést. A párhuzamokra épített püspöki beszéd szerint Jézus születésekor nagy volt a zavarodottság a jeruzsálemi kormányhivatalokban. Nyakig voltak a népszámlálásban – vázolta a körülményeket az igehirdető –, szorosak voltak a határidők, Róma nem tűrte a késve küldött adatokat, idejében kellettek az információk, mert az információ hatalom.

„Ezer fontosabb dolgunk lenne, tervezni kell a jövő évet, a kilátások nem rózsásak, nehezen csordogál az adó, le kell adni a részesedést a nagy központba, meg kell fogni minden garast” – beszélt a püspök az akkori helytartók gondolatait idézve azokból a napokból, amikor az evangéliumok tanítása szerint betoppant a három napkeleti bölcs egy olyan gyermeket keresve, akiről a helytartóság keveset tudott.

„Ezeknek az alattvalóknak meg sose elég semmi – folytatta Bölcskei a helytartóság szerepéről szólva. – Mindig csak valamiféle jogaikat emlegetik idehaza is, meg a diaszpórában is. Valamelyik nap még tüntetni is merészeltek valami vallási fanatikusok. Ráadásul gyávák is, mert mindenféle szakadt öregeket, meg gyerekeket toltak maguk elébe, mintha értük fájna a szívük. Ismerjük őket, minket nem vernek át. Mintha mi nem ismernénk a nélkülözést, mintha nem magunk fogadtunk volna be egy szegény eltévedt gyereket is minap a palotánkba. Pontosan tudjuk mi, mennyi a szegény, meg a hajléktalan. Hiszen annyi elemzésünk, kimutatásunk van erről. Bizony, csak hálát ne várjon az ember!” – mondta a püspök.

„Gondoskodnunk kell iskoláink, szeretetotthonaink és kórházaink anyagi biztonságáról, az egyházi intézmények állami és társadalmi megbecsültségének növeléséről, egy olyan új finanszírozási rendszerről, amely megteremti egyházunk anyagi függetlenségét minden időben” – áll a Református Zsinat elnökségének körlevelében, amely ugyan kimondatlanul, de minden bizonnyal a 2006-os országgyűlési és önkormányzati választások miatt nevezi a jövő évet a magyarság szempontjából sorsdöntő fontosságú esztendőnek.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása vasárnap börtönben mutatott be karácsonyi szentmisét. A magyar katolikus egyház feje előzetes letartóztatásban lévőknek elmondott szentbeszédében hangsúlyozta: a közösség és a szeretet különös élmény azoknak is, akik korlátozva vannak szabadságukban. „A bűnt nem lehet természetes magatartásnak tekinteni – mondta Erdő Péter bíboros a fogvatartottaknak –, de azt sem lehet mondani, hogy nincs megbocsátás. Van ugyanis újjászületés, el kell fogadni Isten megbocsátó szeretetét”.

A katolikus püspöki kar imaévet hirdet 2006-ra a nemzet lelki megújulásáért, az 1456-os nándorfehérvári diadal 550. és az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára – jelentette be Erdő Péter bíboros a Szent István-bazilikában tartott karácsonyi szentmisén.

"Krízisben van az ember, krízisben az egyház, de hazánk és egész Európa is” – állapította meg Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspöke Budapesten, a Bécsi kapu téri templomban tartott igehirdetésén.
 „Válságban az egész teremtettség. A globalizáció utolér bennünket, ha mi magunk nem érkezünk el odáig, hogy nemzeti értékeinket sajátunknak valljuk, azokra vigyázzunk” – figyelmeztette a gyülekezetet a hazai lutheránusok egyházi vezetője.

„Isten nem kozmopolitának teremtett, hanem magyarnak” – emelte ki. „Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!” – idézte Reményik Sándor költőt az egyházi iskolák finanszírozásáról szólva. A lelkész szerint erkölcsi válság van, a válást törvényszerű partnercserének, a hazugságot csúsztatásnak, az önzést individualizmusnak, az ösztönök megélését önmegvalósításnak, a lopást megélhetési bűnözésnek nevezik. Szebik a közönyösséget és a hitetlenséget nevezte a magyarság legnagyobb ellenfelének. A híveket arra bátorította, lépjenek fel ellene.

Meggyújtották a hanuka ünnep első gyertyáját

Bozóki András kulturális miniszter gyújtotta meg az idei hanuka ünnep első gyertyáját vasárnap a budapesti Nyugati téri örömünnepen. Az „Európa legnagyobb zsidó utcabáljának” tervezett programot a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület és az Egységes Magyarországi Zsidó Hitközség szervezte.

„A hanuka az élő hitnek az ünnepe, amely összeköti a zsidó és a keresztény vallást (...)” – hangzott el az ünnepségen a Sólyom László köztársasági elnök leveléből származó idézet.

„Nem engedjük, hogy zsidó honfitársainkat bárki választani kényszerítse a magyar és a zsidó identitása között” – írta az ünneplőknek Gyurcsány Ferenc kormányfő.

„A hanuka az élő hitnek az ünnepe, amely összeköti a zsidó és a keresztény vallást (...)” – hangzott el az ünnepségen a Sólyom László köztársasági elnök leveléből származó idézet.

„Nem engedjük, hogy zsidó honfitársainkat bárki választani kényszerítse a magyar és a zsidó identitása között” – írta az ünneplőknek Gyurcsány Ferenc kormányfő. -->

Ezek is érdekelhetik