Ingyen tankönyv pénzért?

[caption id="" align="alignleft" width="301"] Több mint ötezer iskolában tartják ezekben a napokban a tanévnyitót. A budapesti, XV. kerületi László Gyula iskolában nem volt nagy a lelkesedés.
[/caption]Egymillió 416 ezer 337 tanulónak csengetnek be az új tanévben szeptember elsején 5317 közoktatási intézményben. Az általános iskolában 102 ezer 861 kisdiák kezdi meg az első, s
130426 középiskolás a kilencedik osztályt. A gyermekszám csökken: egyre több iskola szűnik meg vagy összevonják őket más intézményekkel. Az állástalan pedagógusok száma már több ezer főre rúg.

Az idén minden második diák – összesen mintegy hétszázezer – kap ingyen tankönyvet, ez az Oktatási Minisztériumnak mintegy 8 milliárd forintjába kerül. Az ingyenes tankönyvellátás rendszere a most induló tanévtől válik teljessé az újonnan belépő 9–13. évfolyamos kedvezményezettekkel. Az iskolák tanulónként 2400 forint normatívát kapnak tankönyvtámogatási célra, amelynek felhasználásáról maguk dönthetnek. Ezen felül szociális szempontokat figyelembe véve kiegészítő támogatás kérhető az önkormányzattól. Az 1–4. évfolyamon ez az összeg 3 ezer 600, az 5–8. osztályokban 7 ezer 200, a középiskolákban, a nemzetiségi és speciális képzési igényű oktatásban 9 ezer 600 forint. Ennek a pénznek a huszonöt százalékát tartós, a könyvtárnak vagy az iskolába a tanév kezdete után beiratkozó diákoknak felajánlható tankönyvekre kell fordítani.

A rászorulók a tartósan beteg vagy fogyatékos, a három- vagy többgyermekes családban élő, illetve egyedül álló szülő által nevelt tanulók, valamint azok, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek az 1–8. évfolyamon. A rászorultság jogosultságát a családi pótlékot igazoló bérjegyzékből, számlakivonatból, vagy postai utalványból állapítják meg az iskolák. A kedvezményezettek listáját az iskola novemberig köteles leadni az önkormányzatnak. Ez személyenként akár többoldalas anyag is lehet. Ezt követően a tanév végén adott bizonyítványnyal együtt kap a diák egy igazolást, jövő szeptemberben ezzel veheti át a tankönyveket.

Az egyik budapesti iskolában például megtudtuk, ők egyenlően elosztva, készpénzben adják át az összeget a diákok szüleinek. A fennmaradó háromnegyed rész elosztásáról pedig rászorultsági alapon döntenek. A nehéz anyagi helyzetben levő vagy sokgyermekes családoknak nyújtandó támogatásról az osztályfőnök ajánlására az iskolaszék dönt. Egy tankönyv átlagosan 763 forintba kerül az idén. Az alsósok szüleinek mintegy 4–7 ezer forintot, a felsősökének 6–15 ezer forint közötti összeget kell kifizetniük a tankönyvekért.

Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője tegnap ismét azt sérelmezte, hogy a kormány nem tartotta be választási ígéreteit, s nem lett ingyenes mindenki számára a tankönyv és az étkeztetés. Adatai szerint az idei nyáron mintegy kétszáz óvoda, iskola megszüntetéséről, átszervezéséről döntöttek a fenntartók. Mintegy félezer megmaradt intézményben átszervezésekre, pedagógusok elbocsátására volt szükség. László Boglár kormányszóvivő tegnapi tájékoztatóján az iskolatejprogram folytatásával az augusztusi dupla családi pótlékkal vágott vissza. 576 ezer gyerek juthat majd ingyen tejtermékekhez – mondta. A családügyi minisztérium augusztusban folyósította a 13. havi családi pótlékot több mint 2,1 millió gyermek után, s kiterjesztették az ingyenes étkeztetés lehetőségét az alsósokra is. A Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) egyesített bérletei mintegy 16 ezer diákot érintenek.

Elégedetlen pedagógusok
„A pedagógusok bérét legalább 10 százalékkal kell emelni 2006-ban” – hangoztatta lapunknak Kerpen Gábor. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint jelentős mértékben növelni kell a pótlékokat, valamint a szakkönyvvásárlási és továbbképzési támogatásokat. A Pénzügyminisztérium két-három százalékos béremelést tervez a közszférában, de ezt a PDSZ nem tekinti tárgyalási alapnak. A szakszervezet ráadásul próbapert tervez az oktatási tárca ellen az elmaradt 13. havi bér miatt, amelyet januárban fizettek ki. A pedagógusok attól tartanak, hogy évről évre tovább csúszik ennek a kifizetése, s végül nem kapják meg juttatásukat. Kerpen Gábor szerint így 22,5 milliárdot nyelt le a kormány, s 8 százalékkal csökkent a pedagógusok jövedelme. A 9 százalékos emeléssel együtt így csak 1 százalékkal nőtt a tanárok keresete az idén.

„A 13. havi fizetés folyósításának elhalasztása már tavaly is problémát jelentett. A dolgozóknak segítséget jelentett volna karácsony előtt. Igaz, így az alapfizetésre már rákerült a hétszázalékos idei emelés, de azért elgondolkoztak a kollégák, ez az öszszeg mekkora kamatot hozott az államnak. Mindezek mellett annak azért örülünk, hogy egyáltalán létezik ez a juttatás” – mondta el Pappné Tóth Edit, a zuglói Széchenyi Általános Iskola igazgatója. Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára szerint korai még a jövő évi béremelésekről beszélni. A 2005. évi pedagógusbérek Arató szerint jóval a nemzetgazdasági átlag felett nőttek. A júniusi adatok szerint a nemzetgazdasági átlagkereset 157 ezer forint volt, míg a közoktatásban dolgozók 176 ezer forintot kaptak. Kerpen Gábor ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a tanárok keresete 13 százalékkal marad el a nemzetgazdasági átlagtól.

A PDSZ visszavonatná a közoktatási törvény előző két évben tett egyes módosításait is. Ilyen sérelmezett pont, hogy a tanárokra akár évi 496 túlórát, 2,5 havi többletmunkát is rálőcsölhetnek. A helyettesítés mellett a szabadidő-szervező, diákönkormányzat-segítő tevékenységek korábban önálló munkakörök voltak, jelenleg plusz juttatás nélkül kell e feladatokat ellátni.

Az új tanévben a Nemzeti Alaptanterv a felmenő rendszer szerint kiterjed a második osztályosokra is. Életbe lép a másodikosoknál is, hogy nincs buktatás, és osztályozás helyett szövegesen kell őket értékelni. „Először nagyon aggódtunk a szóbeli értékelés miatt, s félévkor még a szülők is azt kérdezgették tőlünk, hogy ezek az értékelések hányas osztályzatot érnek. Év végére már megszokták, ám lényegesen több munkát jelentett: a 26 elsősnél három tanár három napig írta. Ráadásul jelentős adminisztratív terhet is ró az iskolára” – mondta Pappné.

Az iskolák pedagógiai programjában az idei tanévtől rögzíteni kell a házi feladat meghatározásának elveit, korlátjait, hogy ezek a szülő számára is nyilvánossá váljanak. A szakiskolák 9–10. évfolyamain a maximális osztálylétszám 35-ről 30-ra, az átlagos osztálylétszám 28-ról 23-ra csökken.

Nem bírják a gyűrődést
Több iskolában előfordult, hogy a nem elég rámenős könyvtáros tanárok nem kapták meg a könyvtár fejlesztésére a pénzt, hanem a tankönyvtámogatásra fordították. Az előírás szerint a tartós tankönyvnek mind fizikai állapotában, mind tartalmában tartósnak kellene lennie. Az olcsóságra való törekvés és a nehéz iskolatáskák miatt azonban a puha fedelek nem mindig bírják a gyűrődést vagy a tartalmuk évül el pár tanév után. Elsősorban a szöveggyűjtemények, atlaszok, táblázatok alkalmasak tartós tankönyvnek, a kitöltendő munkatankönyvek kevésbé. „A könyvtáros tanárokra rengeteg munka hárult a tartós tankönyvek adminisztrációjával” – mondta Hock Zsuzsa, a Városmajori Gimnázium könyvtáros tanára. A leltárba vétel hetekig, hónapokig is eltarhat a tanév elején, amikor rengeteg a tennivaló. A tanárok és a diákok ekkor kölcsönzik a könyveiket, tankönyveiket, kötelező olvasmányaikat. Ekkor tartják a könyvtárhasználati órákat, s a legtöbb iskolában a könyvtáros tanár kezeli a tankönyvek árusítását, s elosztását. Egyes tankönyveket csak négy év múlva hoznak viszsza. Megoldás lehetne a rászorulóknak a használt tankönyvek összegyűjtése, de ez még sajnos nem eléggé terjedt el az országban. Üdítő kivételként a Városmajori Gimnáziumban egyre több használt tankönyvet adnak le az elballagó diákok jó állapotban, hogy mások is tanulhassanak belőle.

Munkafüzet nem jut mindenhová

Az idei tanévre hétmillió kötetet adott el az iskolásoknak a Nemzeti Tankönyvkiadó, amely a privatizáció után is megőrizte piacvezető helyét. Jókai István vezérigazgató lapunknak elmondta, hogy általános tendencia a munkafüzetek, segédkönyvek megrendelésének lemaradása a tankönyvek mögött. Másképpen: a szociálisan érzékeny régiókban az osztályok csak a tankönyveket használják, a hozzájuk kapcsolódó munkafüzeteket kevésbé. A középiskolákban kevésbé érzékenyek a szülők az árakra, így ott nőtt a segédkönyvek, feladatgyűjtemények, különösen az érettségire felkészítő kiegészítő tankönyvek piaca.

Október végén már őszi szünet

A szeptember elsején kezdődő tanév 2006. június 15-én

fejeződik be. Az általános és szakiskolákban 181, a középiskolában 180 tanítási nap lesz. Az első félév 2006. január 20-ig tart. A bizonyítványok az első félévről január 27-ig lesznek. Az őszi szünet október 31. és november 5. között lesz. A téli vakáció december 22-től január 2-ig, a tavaszi április 13-tól 18-ig tart.

a Nemzeti Tankönyvkiadó, amely a privatizáció után is megőrizte

piacvezető helyét. Jókai István vezérigazgató lapunknak elmondta, hogy általános tendencia a munkafüzetek, segédkönyvek megrendelésének lemaradása a tankönyvek mögött.

Másképpen: a szociálisan érzékeny régiókban az osztályok csak a tankönyveket használják, a hozzájuk kapcsolódó munkafüzeteket kevésbé. A középiskolákban kevésbé érzékenyek a szülők az árakra, így ott nőtt a segédkönyvek, feladatgyűjtemények, különösen az érettségire felkészítő kiegészítő tankönyvek piaca. Október végén már őszi szünet A szeptember elsején kezdődő tanév 2006. június 15-én

fejeződik be. Az általános és szakiskolákban 181, a középiskolában 180 tanítási nap lesz. Az első félév 2006. január 20-ig tart. A bizonyítványok az első félévről január 27-ig lesznek.

Az őszi szünet október 31. és november 5. között lesz. A téli vakáció december 22-től január 2-ig, a tavaszi április 13-tól

18-ig tart. Több mint ötezer iskolában tartják ezekben a napokban a tanévnyitót. A budapesti, XV. kerületi László Gyula iskolában nem volt nagy a lelkesedés. -->