Hírek

2004.11.17. 07:05

Kínai cirkusz: keleti lecke hősiességből

A Fővárosi Nagycirkuszban januárig vendégeskedik a kínai Jinan akrobatacsoport. Mutatványaik ötezer éves kultúrájuk jegyeit hordozzák.

Rados Virág

[caption id="" align="alignleft" width="130"] Erő, ügyesség és önfegyelem a szám lényege. Ezzel nyertek díjat
[/caption]A hölgy ráül a saját fejére, és jól érzi magát. Egy férfi rudat egyensúlyoz a vállán, míg társa öt méter magasban végzi a nyaktörő mutatványt. Ez a kínai Jinan akrobatacsoport, amely most a 115 éves Fővárosi Nagycirkuszban vendégeskedik. Nem dolgoznak állatokkal, a porond kizárólag az emberi testé – vallják. Erő, ügyesség, hajlékonyság, dinamika, robbanékonyság hat át minden feszült pillanatot.

– A nyugati ember le akarja igázni a világot, hogy a saját képére formálja azt – mondja Deng Baojin, a társulat művészeti vezetője. – A keleti ember nem ezt teszi. Mi úgy gondoljuk, a természet része vagyunk, s be kell illeszkednünk annak örök rendjébe.

Ősi filozófia irányítja a mozdulatokat. A harminctagú társulat szülőhelyének, a keleti partvidéken elterülő Shandong tartománynak a kultúrája ötezer éves. Innen származik a legkorábbi írott nyelv, és itt látta meg a napvilágot a nagy filozófus, Konfucius.

– Sehol másutt nem találkoztam ekkora szorgalommal és kitartással – mondja Pósfai Zoltán, a Fővárosi Nagycirkusz kommunikációs munkatársa. Ő maga is légtornász volt. – Egész nap próbálnak. Hihetetlen hajlékonyságuk egyébként sajátos adottság. A távol-keletiek izomzata, ízületei lazábbak az európaiakénál. Az adott testsúlyhoz kisebb mennyiségű csont társul.

Az európai, amerikai cirkusz elment a show irányába: az egész csupa fény, látvány, zene, villogás. A kínaiak megmaradtak a hagyományoknál. Az előadás hazájuk különleges operájának elemeire épül játékaival, sárkánykígyójával, mozgásvilágával.

– Mondják, a légtornász csak egyszer ronthat – így Pósfai Zoltán. – Ezért háromszáz százalékosan kell összpontosítania. Kínai vendégeink az önfegyelem iskolapéldáját adják. Tökéletesen uralják a testüket, látványos köztük az idegi és fizikai összhang. Aki hősiességből akar leckét látni, nézze meg őket.

Sok díjat nyertek világszerte

Lábzsonglőrözés: aranyérem 1986-ban az angliai XI. Akrobata-világbajnokságon és 1987-ben Párizsban a Jövő Cirkusza versenyen

Egyensúlyozás dupla deszkán: Ezüst bohóc-díj 1989-ben a XIV. Monte Carlói Cirkuszfesztiválon

Karikaszám: aranyérem 1990-ben a koreai Áprilisi Tavasz művészeti fesztiválon

Hajlékony szám: aranyérem 2001-ben

a II. Nemzeti Kisebbségi Művészeti Fesztiválon

Tánc az égben: ezüstérem 2002-ben az V. Kínai Wuhani nemzetközi akrobatafesztiválon

A Jinan csoportot 1958-ban alapították. A kínai akrobatika megújításán munkálkodnak. Szerepeltek különböző filmekben is. A tagok Kína képviseletében közel negyven országban léptek fel hatalmas sikerrel. Jártak Japánban, az Egyesült Államokban, Romániában, Németországban, Brazíliában, Szingapúrban, Angliában,

Franciaországban, Spanyolországban.

Az artista többnyire nem gazdagodik meg

Nyugat-Európában egy átlagos artista napi tiszteletdíja 50 és 100 euró között mozog. Magyarországon szintén napi gázsit kapnak az akrobaták. Aki egy hónapban 22 napot dolgozik, az bruttó 250-300 ezer forintot keres. Az összegből kell fedeznie lakókocsija, autója, felszerelése, kosztümje költségeit.

A keleti cirkuszművészek az európaiaknál valamivel kevesebb pénzt visznek haza. A kínai társulat Budapestre való utaztatása 50 millió forintba került. Ebben a szakmában is vannak persze a világon nagy sztárok, mint például az az Amerikában dolgozó kelet-európai artista, akinek napi 500 dollár üti a markát.

Ezek is érdekelhetik