Halottainkra emlékezünk

[caption id="" align="alignleft" width="302"] Ezekben a napokban tovább tartanak nyitva a temetők. A halottak napja egyházi ünnepből vált fokozatosan általános népi megemlékezéssé.
[/caption]Ilyenkor szinte mindenki elballag a temetőbe, hogy legalább egy évben egyszer virágot, koszorút helyezzen elhunyt rokonai, barátai sírjára. Gyertyát gyújtva elmereng a múlton, az élet nagy kérdésein. Simóka Kálmánné, a Budapesti Temetkezési Intézet Rt. vezérigazgatója szerint évente mintegy 22 ezer embert temetnek el a fővárosban.

Mindössze 5000 a hagyományos koporsós temetés, 16000 a hamvasztás.
A  hamvak szétszórását kevesen választják. Ez esetben az elhunytnak nem lesz sírhelye, de a temetkezési rt. bronzharangokat öntetett, amelyekre rávésik a halottak nevét. A temetőben elhelyezett harangok elé padokat, vázákat állítanak, így megvan az emlékezés lehetősége.

Húsz évvel ezelőtt 50-50 százalék volt a hamvasztásos és a koporsós temetések aránya, mára ez 75-25 százalékra változott. Ma már az egyház is támogatja a hamvasztást, amely jóval olcsóbb is: egy átlagos koporsós temetés 150-400 ezer forint, egy hamvasztás falba helyzett urnával 120-130 ezer, szórással 100-110 ezer forint.

Budapesten összességében van elég sírhely, de akadnak olyan temetők, amelyek lassan megtelnek. A XVII. kerületi Újköztemető például egymaga is befogadhatná a fővárosi temetéseket, de nem várható el, hogy például egy budai oda temesse hozzátartozóját. A Farkasréti temetőben egy újabb területet alakítanak ki (600 sírhely számára), és a cinkotait is bővíteni kell. Budapesten a legáltalánosabb, hogy kővel fedik le a hantokat.
A szakember szerint nem jellemző, hogy elhanyagolják a sírokat. Tény: inkább az idős emberek szokása, hogy rendszeresen kijárnak gyomlálni, virágot ápolni, emlékezni.