A Kecskeméti LC nyerte az első Hájer Sándor Emléktornát

A kezdés előtt több edző is panaszkodott, hogy nem a legjobb kerettel tudott eljönni a tornára, a gyerekek azonban, akik bekerültek a keretbe, nem ismernek ilyesfajta gondokat, ők önfeledten, nagy akarással vetették magukat bele a játékba. A mezőnyt két csoportba osztották, reggel nyolc órakor az első mérkőzésen a rendező SC Hírös-Ép kezdett a Ballószög ellen, hogy aztán naphosszat folyamatosan pattogjon a labda. Tíz csapat volt jelen a tornán, és folyamatos volt a pörgés, a tíz csapatból kettő a labdát kergette, kettő melegített a kapuk mögött a következő találkozóra, a többiek pedig a tribünről figyelték a riválisokat, hogy leírhatatlan lelkesedéssel csatlakozzanak be a mérkőzések utolsó pillanataiban az össznépi visszaszámlálásba. A csoportmérkőzéseken születtek nagy különbségű győzelmek, de vívtak rendkívül szoros mérkőzéseket is a felek.

Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet, tartja a mondás, ennek az utánpótlás teremtorna-változata pedig úgy hangzik, hogy amely tornán 0–0-ás eredmény is van, az rossz torna nem lehet. Nos, ezen a viadalon is volt gólnélküli döntetlen, a Békéscsaba és a Jászfényszaru összecsapása hozott ilyen gólarányú pontosztozkodást a csoportkörben. Pedig a gól érdekében ezen a találkozón is nagyon sokat tettek a felek, a találat megszerzéséhez a békéscsabaiak álltak közelebb, hiszen végig némi fölényben játszottak. Egyszer a hálóba is betaláltak, a távolról szerzett, látványos bombagólt azonban szabálytalanság előzte meg, így azt a játékvezető nem adta meg. Ezt követően megdöngették a kapufát is a csabaiak, és annak ellenére, hogy a döntetlen inkább a Jászfényszaru számára tűnt értékesnek, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei vendégek is eldönthették volna a hajrában egy kontrából a maguk javára a mérkőzést.

Kora délutánra mindkét csoportban kialakult a sorrend. Az A csoportban a Békéscsaba végzett az élen, mögötte 1908 SZAC Budapest, Jászfényszaru, SC Hírös-Ép és Ballószög volt a sorrend. A B csoportban a Kecskeméti LC lett a győztes, a második a LUA Baja, őt követte a Grosics Akadémia, a Szekszárdi UFC és az UFC Kecskemét.

A következő körben a minél kedvezőbb helyosztós helyekért küzdöttek a csapatok. A viadal harmadik fázisában, az első helyosztón az UFC Kecskemét a Ballószög felett aratott 13–0-ás győzelemmel szerezte meg a 9. helyet. Az SC Hírös-Ép a szekszárdiakat múlta fölül 5–1 arányban, hogy befuthasson a 7. helyre. 5–1-re nyert a Grosics Akadémia is a Jászfényszaru ellen az 5. pozícióért. A bronzmeccsen magabiztos, 7–1-es győzelmet aratott a LUA Baja az 1908 SZAC Budapest ellen. 

A döntőben a Kecskeméti LC és a Békéscsaba Labdarúgó Akadémia csapata találkozott. 

Hatalmas, és végig kiegyenlített küzdelem folyt a pályán. A mérkőzés első kétharmadában nem is esett gól, a 10. percben aztán megtört a jég, a kecskeméti Géró Valentin egy elképesztő cselsorozat végén gurított a jobb alsó sarokba, 1–0 a Kecskeméti LC javára. Nem sokat kellett várni az egyenlítő gólra, egy békéscsabai helyzet során a jobb kapufáról először még kipattant a labda, Szalai Csaba ismétlése nyomán azonban már a bal alsó sarokban táncolt a labda, 1–1. Már fél perc sem volt hátra a mérkőzésből, amikor a kecskeméti Papp Olivér belőtte a mindent eldöntő találatot. A gólszerző önkívületben hatalmas tiszteletkört futott a csarnokban. Ezután kibírták a kecskemétiek a félperces csabai nyomást, és megnyerték a tornát. 

Következhetett az eredményhirdetés, amelyen az okleveleket és az érmeseknek járó kupákat, érmeket Hájer Sándor özvegye, a rendezők számára egyszerűen Katika és Hájer Sándor nagyobbik fia, ifjabb Hájer Sándor adta át. Az ezüstérmek kiosztása közben Kertész Zoltán, az SC Hírös-Ép elnöke elmondta, hogy immár huszonöt éve múltra tekinthet vissza ez a rendezvény, és a rendezők mellett a most második helyen végzett Békéscsaba az, amelyik minden egyes tornán részt vett, a győztesek kapcsán pedig elmondta, hogy valahol a sors igazsága az, hogy az első Hájer Sándor tornát éppen az csapat nyerte, amelynek ugyanúgy a Széktói-stadion az otthona, mint Hájer Sándornak volt.

Ahogy az már ilyenkor szokás, különdíjak is kiosztásra kerültek. A torna gólkirálya Géró Valentin, a Kecskeméti LC játékosa lett, a legjobb játékosnak pedig a bajai Csobolya Bálintot látták a rendezők. A legjobb kapus címet a békéscsabai Bálint Kristóf érdemelte ki, az SC Hírös-Ép tornáin jól bevált legjobb hazai játékos díjat pedig Katona Zoltán vehette át.

– Nagyon emlékezetes lesz ez a torna a számomra, nem csak azért, mert megnyertük, hanem mert egy volt játékostársamról, edzőkollégámról, a másfél éve elhunyt Hájer Sándorról nevezték el – értékelt Karakas Ferenc, a Kecskeméti LC U9-es csapatának az edzője. – Fölemelő érzés volt érte játszani. Minden kisgyerek odatette magát. 

Nem volt könnyű megnyerni ezt a tornát, a döntőben hihetetlenül szoros mérkőzést vívtunk a Békéscsabával, 

de úgy gondolom, hogy mivel mindössze csak egy gólt kaptunk az egész torna során, megérdemeltnek mondható a győzelmünk, a meccseken mutatott játékot tekintve is. Volt néhány kiemelkedő teljesítmény a csapatunkban, de nem akarnék senkit név szerint kiemelni, hiszen összességében az akarást tekintve egységes volt a csapat, és ezért sikerült megnyernünk ezt a tornát.

Bakos Tamást, a 10. helyen végzett ballószögiek edzőjét kérdeztük arról, hogy nem töri-e nagyon le a társaságot, hogy igen nagy gólkülönbségű vereségeket szenvedett a csapata. – Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez egyáltalán nem lepett meg minket, mi ugyanis lényegében egy U7-es csapattal érkeztünk a tornára, tehát vérmes reményeink nem lehettek, de abban bíztunk, hogy így is nagy élmény lesz a gyerekek számára egy ilyen illusztris helyen, egy ilyen nagyszabású tornán részt venni. Ez a számításunk maximálisan be is jött. Egyáltalán nem zavarta őket, hogy sokszor kellett középkezdéshez felállni, élvezték a torna minden percét, és hatalmas élmény lett ez a számukra.

Minden bizonnyal így volt ezzel az összes résztvevő, hiszen csupa vidám küldöttség indult hazafelé a díjkiosztók után.