Sok érdekességet megosztott a farsangról Bognár Gabriella néprajzkutató – podcast

Bognár Gabriella a beszélgetés elején összefoglalta az ünnep tudnivalóit. A farsangi időszak minden évben január hatodikán, Vízkeresztkor kezdődik. Mozgó ünnep, a vége sosem fix. A farsang vége a Húsvéthoz kötődik, Hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tart. Idén ez a dátum február 14.

A néprajzkutató kitért a farsang ünnepi jelentőségére is. Nagyon-nagyon régi ünnep, a tavaszvárás ősi ünnepe volt. Evés-ivás, lakodalmak, szórakozások, disznótorok, jelmezes felvonulások kapcsolódtak ehhez az időszakhoz. Emiatt az egyház az ördögök ünnepének tartotta, ezért tiltották is. 

Az evés-ivás jelentősége túlmutatott a szórakozáson, hiszen ezzel megpróbálták befolyásolnia a következő év termését is. Azért ettek-ittak sokat, hogy hozzá hasonlóan a termés is bőséges legyen.

Magyarországon a fennmaradt dokumentumok szerint a középkorban már biztosan ünnepelték a farsangot. A legtöbb népszokás, farsangi szokás az ünnep végéhez kapcsolódott. A farsang farka a farsang vasárnap, farsang hétfő és Húshagyókedd, melyet szerdán követ a Hamvazószerda, a Nagyböjt kezdete.

A bálok és a párválasztás időszaka volt

Farsangkor tartották a bálokat. A paraszti hagyományban ez az időszak a párválasztásról szólt. A lányok ilyenkor adtak bokrétát a fiúknak, akik a kalapjuk mellé tűzték, ezzel jelezve az összetartozásukat. Ilyenkor sok lakodalom zajlott, hiszen ilyenkor a földeken nem volt munka, jobban ráértek mulatni. Aki ebben az időszakban nem ment férjhez, nem nősült meg, pártában maradt, azokat tréfásan, olykor kicsit durvábban figyelmeztették a férjhez menetelre, nősülésre. 

A farsangi időszakban elmaradhatatlan az álarckészítés, a maskarába öltözés. Ez a mai napig megmaradt farsangi szokás. Régen ez a fiatal felnőttek és felnőttek ünnepe volt, ők öltöztek be, míg napjainkban ez már inkább csak a gyerekek mulatságává vált. 

Népi hiedelmek kapcsolódtak a farsangi ételekhez

Bognár Gabriella a farsangi étkekre is kitért. A farsangi fánknak régen mágikus erőt tulajdonítottak. Azért sütötték, hogy ne vigye el a háztetőt a vihar. Emellett maga a farsangi ételek a bőséget is jelentették. A farsangi időszakban tartották a disznótorokat is, bőségesen ették a jó zsíros, nehéz ételeket. Ez nem volt véletlen, hiszen ezzel próbálták befolyásolni az év bőséges termését. A farsang farkához tartozik a népnyelv szerint a kövér vagy zabáló csütörtök, mely napjainkban inkább torkos csütörtökként ismert. A lényege az volt, hogy minél zsírosabb ételeket egyenek, abban a hitben, hogy a disznók is jobban hízzanak az év során. Ráadásul a Hamvazószerdáig a meglévő rengeteg ételt el kellett fogyasztaniuk, hogy a böjtre ne maradjon belőle semmi. Úgy tartották: Inkább a has fakadjon, mint sem, kicsi morzsa is megmaradjon.

A cikkben szereplő podcast megtalálható a Baon.hu Youtube-csatornáján is.