Az ország legfiatalabb tekerőse és mestere koncertezett a Hattyúházban – galériával, videóval

Még a közönség is dalra fakadt a Hattyúkerti Zenés Esték sorozat idei első koncertjén csütörtökön. A félegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár udvarán megrendezett esten ezúttal az ország legfiatalabb tekerőlantosa, Ónodi András Máté és mestere, Vas László muzsikáltak. A különleges hangszerről pedig Repáruk Dezső tiszaalpári hangszerkészítő mesélt.

Vajda Piroska

A képen (balról): Ónodi András Máté és mestere, Vas László

Fotó: Vajda Piroska

Lelkes népzenészeknek és a táncházmozgalom elindítóinak köszönhetően a tekerőzés újra reneszánszát éli hazánkban. A kommunizmus ideje alatt szinte teljesen elnémultak a tekerők és kihaltak azok a muzsikusok, akik tudtak ezen a különleges hangszeren játszani. A tiszaalpári Bársony Mihály volt az egyik, aki megőrizte a tekerőzés és a hangszerkészítés hagyományát. Így vált Tiszaalpár tekerőlant hazájává – hangzott el a csütörtöki zenés esten. A több mint három évtizede elhunyt Bársony Mihály nyomdokaiba lépett Repáruk Dezső, akinek tekerőlantjait ma már nem csak hazánkban, de a világ számos országában jól ismerik. A bútorasztalosként végzett szakember a helyi népdalkörösök biztatására kezdett el tekerőlantokat készíteni. Az első darabon másfél évig dolgozott, de mivel nem tetszett neki az eredmény gyorsan darabokra fűrészelte. Az első kudarcot feldolgozva azonban egyre gyönyörűbb hangszerek kerültek ki a keze alól – tudta meg a koncert közönsége.

Ónodi András Máté és Vas László zenélt Félegyházán

Fotók: Vajda Piroska

A hallgatóság azt is megtudhatta, hogy Vas László, a Széljárós Balladás együttes vezetője is Repáruk Dezső műhelyében szeretett bele a tekerőlantba több mint tíz éve. Azóta nem csak játszik rajta, de készíti is tekerőket. Sőt a húrkészítés tudományát is megtanulta, mert mint mondta, ma már inkább csak műanyag húrokat árulnak, ám a tekerő a juhbélből készült húrral szól a legszebben. Kedves tanítványának Ónodi András Máténak is készített egy tekerőt.

Az ország legfiatalabb tekerőlantosáról megtudtuk, hogy mindössze nyolcéves volt, amikor elkezdett ezen a különleges hangszeren játszani.

A Széljáró Balladás együttes koncertjén látta meg először a tekerőlantot. Később a kiskunfélegyházi Pattanj Palkó népművészeti táborban találkozott a tekerővel, ahol a Széljáró Balladás együttes vezetője, Vas László ismertette meg a hangszerrel és azóta is, immár öt éve tanítja tekerőzni Mátét, aki az elmúlt években számtalan helyen fellépett már. Repertoárjában csaknem hetven dal szerepel, ezek közül a legkedvesebbeket mutatták be csütörtökön a Hattyúkerti Zenés Esték keretében.

A tekerőlant története

Hazánkban a XVI. századi írásos emlékekben merült fel először a tekerőlant neve, igaz akkor még koldushangszerként élt a köztudatban. A falusiak körében vált kedveltté ez a hangszer, amit sokféle elnevezéssel illettek: kolduslant, macskaduda, szentlélekmuzsika vagy a sokkal ismerősebben csengő nyenyere szavakkal. A formájában gitárra, hegedűre hasonlító hangszer vándorzenészek által az ország minden régiójába felbukkant, de elsősorban az Alföld déli és középső részének vált jellegzetes népi hangszerévé.

A cikkben szereplő videó megtalálható a Baon.hu Youtube-csatornáján is.