2023.05.22. 11:16
Jámbor Zsolt, KÓTA-díjas kecskeméti karvezető komplex feladatnak tekinti hivatását – podcast
A Kecskeméti Református Gimnázium énekkarai fontos szerepet játszanak a város művészeti életében. Vezetőjük Jámbor Zsolt, Kodály-díjas karnagy. A karvezetőt a hivatásáról, sikereiről, terveiről és mindennapjairól kérdeztük.
Jámbor Zsolt, Kodály-díjas karnagy
Fotó: Lizik-Varga Katalin
Jámbor Zsolt 37 éve került Kecskemétre. Emlékei szerint szívélyes fogadtatás várta őt és feleségét a városban. Azóta a karnagy Kecskemét meghatározó személyisége lett, több száz fiatal növendékkel szerettette meg a zenét, a kóruséneklést. Keze alól az eltelt évek alatt sok későbbi kórusénekes, művész és tanár került ki. A Magyar Kodály Társaság Kecskeméti Tagozatának elnökségét éppen idén adta át Virág Barnabásnak, egyik volt tanítványának. Három kórust vezet: a Református Gimnázium Psalmus Kórusát, a Református Gimnázium Kamarakórusát és a gyülekezet Grádics Kórusát.
A karnagy nem csupán énekelni tanít, de ő maga is énekel. Évtizedek óta a Cantus Nobilis Kórus szólamvezetője. Sikerének hátterében a szakmailag jól megalapozott mégis alázattal végzett munka áll. Feleségével, Jámborné Márkus Emőkével közös a hivatásuk. Pedagógiai munkásságuk, munkamoráljuk, kórusvezetői tevékenységük, a kodályi hagyományok, valamint a protestáns egyházzenei értékek megőrzése érdekében kifejtett tevékenységük elismeréseként a házaspárt idén KÓTA-díjjal jutalmazták.
A karnagy gyermekkorában fantasztikus pedagógusainak köszönhetően szinte észrevétlenül szívta magába a zene szeretetét, nekik köszönheti a Kodály-módszer megismerését is.
Ők indították el Jámbor Zsoltot a karvezetői pálya felé. – Az igazi útmutatás az már a főiskolán volt – fogalmazott a karnagy. Hozzátette: nagyon fontos volt számára, hogy kik tanították. – Megemlíteném többek között Szepesi Györgynét, aki a módszertanban adott útmutatást, vagy Tar Lőrincet, Vásárhelyi Zoltán tanítványát, aki a karvezetési tanulmányaimat példamutatásával erősítette. Kecskeméten Erdei Péter segítette szakmai fejlődésemet – mondta.
Az énektanár nemcsak beül egy órára, nemcsak kórust vezet, hanem egy csomó más dolgot is végez – hangsúlyozta a karnagy. Mint mondta, sokszor foglalkozik egyénileg gyerekekkel, műsorokra készül és néha kisebb csoportokkal is gyakorol. Szinte minden napja szólampróbákkal, beénekléssel kezdődik. Ez egy egészen komplex feladat, amit én nagyon élvezek – fogalmazott.
A karvezető az éneklés és a hit kapcsolatáról a következőképpen vélekedik: „Én hiszem azt, hogy az istentiszteleteken, a miséken a dicsőítés, van olyan fontos, mint a prédikáció. Nem véletlen, hogy már a kereszténység kezdetén, a gregorián idején nagyon fontos volt a közös éneklés. Úgy gondolták, hogy megszólalni Isten felé, imádkozni Istenhez csak egy emelkedettebb zenei segítséggel alátámasztott hangulatban lehetséges. Én úgy érzem, hogy a zene segít abban, hogy olyan lelki és szellemi állapotba kerüljünk, ahol jobban meg tudjuk élni az Istennel való kapcsolatunkat”.
A karvezető a populáris zenét sem veti meg. Szívesen segít a diákoknak egy-egy szórakoztató darab tanulásában is. A tanulók pedig bizalommal és tisztelettel fordulnak hozzá.
A cikkben szereplő podcast megtalálható a Baon.hu Youtube-csatornáján is.
Baon podcast
- Szabó István a keret mélységében látja a jó szereplés folytatását – podcast
- Göbölyös Károly: a sok eső nem mindennek kedvezett a földeken Bács-Kiskunban – podcast
- Élőzenés borkóstolót és pincetúrát tartanak Borotán – podcast
- Grünvald Attila százados lett lila-fehérben – podcast
- Fontos döntéseket hoznak meg a kecskeméti közgyűlésen – podcast